|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
1989. október 23-a eseményei (6. rész)
|
Krassó György közgazdász - Nagy Imre 33 évvel ezelőtti beszédét idézve - ,,Elvtársak,, megszólítással kezdte mondandóját. Majd emlékeztetett arra, hogy annak idején a mintegy 100 ezer fős tömeg ,,Nem vagyunk elvtársak, magyarok vagyunk,, kiáltással válaszolt Nagy Imre megszólítására. Az októberi napokra emlékezve Krassó György hangsúlyozta, hogy akkor elementáris erővel jutott érvényre: ,,a magyarságnak elege volt az önkényből, a jogtiprásból, az orosz megszállásból,,. Hozzátette: a magyar nép 33 évvel ezelőtt élt a lehetőséggel, kezébe vette sorsát, s olyan tetteket vitt véghez, ami visszaadta a már annyiszor lejáratott eszmébe, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjébe vetett hitet. Krassó György hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. A szónok végezetül kijelentette, hogy a jelenlegi országépítést, ,,az új honfoglalást,, csak 1956 eszméire lehet alapozni. Witner Mária - aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, majd éveket töltött börtönben - előljáróban leszögezte: október 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem valósult meg. A forradalom utáni időkre emlékezve elmondta: sokan váltak hazátlanná, sok százan estek áldozatul a megtorlásoknak. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke beszédét kezdve világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az 1956-os napok eseményeit idézve hangsúlyozta: a szovjet fegyverek illetéktelenül és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. ,,Az akkor leomló falak, a romok nemcsak a felkelőket temették maguk alá, hanem egy emberidegen ideológiát is, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy nincs helye a világban,,. A Parlament előtt egybegyűlt fiatalokhoz intézve szavait a következőket mondta: ,,A magyar jövő bennetek van, nem a nyugati és a keleti segítségben.,, Végezetül leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszületik egy szabad Magyarország. A Kossuth téri megemlékezés végén két, immár dokumentum értékű írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványa, illetve Kósa Pálnak, az Újpesti Forradalmi Bizottság vezetőjének kivégzése előtt a siralomházban papírra vetett búcsúlevele. Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult. (MTI)
1989. október 23., hétfő 20:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|