|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- Beszámoló az Országgyűlésről - 1. folyt.
|
Amint az várható volt, az érvek és indulatok a köztársasági elnöki választás kérdéskörében csúcsosodtak ki. A megnyitó szavak után dr. Balla Éva képviselő, az SZDSZ tagja egyébként a döntés elhalasztására kérte fel képviselőtársait, hivatkozva arra, hogy több mint 100 ezer aláírás érkezett már az SZDSZ felhívására. Javaslatára - meglepő módon - Király Zoltán válaszolt. Inkorrektséggel és politikai szűklátókörűséggel vádolta az SZDSZ-t. Úgy vélte, hogy a négy kérdéskör - a munkásőrség, a pártok kivonulása a munkahelyekről, a köztársasági elnökválasztás és az MSZMP vagyonának elszámoltatása - egy íven való megszavaztatása egyfajta árukapcsolás és így az emberek becsapása. Az SZDSZ célja - Király szerint - csupán időnyereség, lévén, hogy az SZDSZ-nek nincs önálló jelöltje a köztársasági elnöki posztra. Király szavait, véleményét megerősítette később Szentágothai János akadémikus is, majd indirekt módon dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter is kifejtette véleményét arról, hogy ha négy kérdőívre külön-külön kértek volna aláírást, s nem a négyre egyet, a gyanú árnyéka sem vetődhetne az SZDSZ akciójára. Parázs vita bontakozott ki ezután az ülésteremben, amely később a folyosókon, a büfében is folytatódott. Mindenki azt latolgatta, vajon mi lesz az aláírások sorsa; kiírják-e a köztársasági elnöki választásokat, s ha igen, mikor; helyes volt-e Király Zoltán indulatoktól sem mentes hozzászólása, vagy sem? Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy kell-e tovább erőltetni az aláírásgyűjtést akkor, amikor a négy kérdéses témában már most döntenek a honatyák, s kell-e még tovább fokozni az indulatokat. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|