|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP álláspontja: folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat (2. rész)
|
Fábry Béla kifejtette: az SZDSZ és a Fidesz azzal, hogy nem írta alá a szeptember 18-ai, az első tárgyalási szakaszt lezáró megállapodást, nyíltan megtorpedózta az alapmegállapodást is, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. Fábry Béla emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányt szervezett négy ügy - a munkásőrség, a pártvagyon, a munkahelyi pártszervezés és a köztársaságielnök-választás - népszavazással történő eldöntésére. Az elnökség ezt az aláírásgyűjtést árukapcsolásnak tartja, s véleményük szerint ez nem illik a demokratikus jogállamiságot megcélzó politikai kultúrába. A három első kérdésben ugyanis megállapodás jött létre, így ezek lényegében lezártnak tekinthetők. A köztársaságielnök-választással kapcsolatban az elnökségnek az a meggyőződése, hogy stabilizáló szerepe miatt mielőbb szükség van köztársasági elnökre. Ám az SZDSZ és a Fidesz a demokráciára való hivatkozással éppen a legdemokratikusabb jogi intézményt támadja meg, azt ugyanis, hogy a magyar társadalom, a választópolgárok beleszóljanak az elnökválasztásba. Az elnökség határozottan tiltakozik ez ellen; s véleményük szerint egyébként az SZDSZ-nek nincs ütőképes köztársaságielnök-jelöltje, mert különben vállalnák a népszavazáson történő megmérettetést. Az elnökségnek az a meggyőződése - szögezte le Fábry Béla -, hogy a békés átmenet csak a köztársasági elnöki intézménnyel érhető el. S ezért továbbra is kitartanak amellett a javaslat mellett, hogy a köztársaságielnök-választásra még novemberben sor kerüljön. Az újságírók egyebek között arról kérdeztek, hogy Fejti György, Iványi Pál és Barabás János, a volt MSZMP KB titkárai jelenleg milyen funkciót töltenek be. Fábry Béla elmondta: mindhárman felmondási idejüket töltik. Arról azonban nem tudott számot adni, hogy az MSZP-vel kapcsolatban mi a szándékuk, bár meggyőződése szerint mindhárman megerősítik tagságukat, s részt vesznek az új párt munkájában. Megemlítette, hogy az előző napi elnökségi ülésen a nemzetközi ügyek áttekintése során Barabás János neve is szóba került a nagyköveti kinevezésekről folytatott eszmecsere keretében. Arra a kérdésre, hogy vajon hányan fognak belépni az MSZP-be, Fábry Béla nem bocsátkozott jóslásokba. Azt azonban megerősítette: a tagsági viszony jogfolytonos, és csak azoknál szűnik meg, akik azt nem erősítik meg. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|