|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (2. rész)
|
Másrészt a megállapodást aláíró szervezetek eredetileg nagyon szigorú megszorításokkal fogadták el a köztársasági elnök megválasztását. Nevezetesen, ha az első fordulóban a választásra jogosultak 75 százalékánál kevesebben voksolnak, vagy a jelölt nem éri el az abszolút többséget, akkor az eredmény érvénytelen, és az új parlament választja meg az államfőt. Ez a csupán feltételként szabott, de írásba sose foglalt szabály érvényét vesztette, és úgy tűnik, hogy kétfordulós elnökválasztási rendszert fognak alkalmazni. Azaz, ha az első forduló eredménye a fenti kritériumok miatt érvénytelen lesz, még a parlamenti választások előtt újabbat írnak ki, amikor is 25 százalékos részvétel és egyszerű többség is elegendő lesz a köztársasági elnök megválasztásához - mondotta Pető Iván. A továbbiakban arról szólt: több jel, sőt példa is utal arra, hogy az Országgyűlés a háromoldalú megállapodásokat módosítja. Ez történt például a legutóbbi Btk.-módosításnál, hiszen a konszenzusnak igen fontos része volt, hogy a rendőrség tagjai elleni eljárást kiveszik a katonai bíróság hatásköréből. A képviselők által szentesített módosítás értelmében viszont a rendőrök feletti ítélkezés továbbra is a katonai bíróságok feladata marad. Pető Iván rámutatott: jóllehet az MSZMP írásos garanciát vállalt arra, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja a háromoldalú megállapodást érvényesíteni az Országgyűlésben is, az említett esetben egyetlenegy MSZMP-képviselő sem kért szót pártja nevében, hogy megpróbálja rávenni képviselőtársait: ne módosítsa ebben a témában a három oldal megállapodását. Hasonlóképpen aggasztónak minősítette, hogy Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke egy minapi nyilatkozatában bejelentette: fel fogják kérni a HNF parlamenti képviselőit, hogy módosítsák a háromoldalú megállapodásoknak azt a részét, miszerint a választásokon csak pártként működő politikai szervezetek indíthatnak listán jelöltet, s így a Népfront mint társadalmi szervezet is szertne ugyanis jelölteket állítani. Ez azt jelenti, hogy a háromoldalú megállapodások egyik aláírója gyakorlatilag felmondja az egyezményt, és maga kezdeményezi a Parlamentben a módosítást. Az SZDSZ ügyvivője végezetül rámutatott: a népszavazás témáiban természetesen történhet módosítás, amennyiben az említett kérdésekben időközben megnyugtató megoldás születik például az MSZMP elszámol vagyonával. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 16:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|