|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A Munkásőrség szóvivőjének reagálása a Munkásőrség elleni támadásokra (1. rész)
|
1989. szeptember 27., szerda - A Munkásőrség működése megalakulásától kezdve mindmáig állami jogszabályokon, törvényeken nyugszik - mondta Borzák Lajos, a Munkásőrség szóvivője. E kijelentésével reagált azokra a véleményekre, amelyeket az SZDSZ és a Fidesz nevében hangoztatott Szász István, az SZDSZ-Tanács tagja és Lévay Levente, az SZDSZ kispesti szervezetének ügyvivője a Munkásőrség ellen tervezett tüntetésük kapcsán, a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatukban.
Borzák Lajos véleménye szerint elfogadhatatlan kijelentéseket is tettek, amelyek nézete szerint vagy tájékozatlanságból, vagy szándékosságból eredő valótlanságok, ferdítések. Állításuk szerint például ,,a Munkásőrség nem része a törvényes felügyelettel rendelkező fegyveres erőknek,, - idézte a szóvivő a megjelent nyilatkozatot. Ezzel szemben az az igazság - mondta Borzák Lajos -, hogy a Munkásőrséget az Elnöki Tanács 1957. évi XIII. számú törvényerejű rendelete hívta életre, s ezt emelte törvényerőre az Országgyűlés 1957. május 9-én. A testület jelenlegi tevékenységét a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, valamint az előző jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott 49/1978-as számú kormányrendelet szabályozza - tájékoztatott a szóvivő. Éppen ezért szerinte az SZDSZ és a Fidesz ezzel összefüggő állítása alaptalan. Az a nézet sem fogadható el Borzák Lajos szerint, hogy a Munkásőrség ,,az uralkodó párt magánhadserege,,. Mint elmondta: a szervezet már közismerten a Minisztertanács irányításával működik. A munkásőrök között pártonkívüliek, az MSZMP, az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, a Független Magyar Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és más szervezetek tagjai is szolgálnak. A munkásőrök egyetlen szervezettől és állampolgártól sem vitatják el azt a jogukat, hogy véleményt formáljanak a testületről - hangoztatta a szóvivő, ugyanakkor kijelentette: a testülethez érkező információk szerint megütközést kelt az állampolgárokban, hogy a demonstráció előkészítői az utóbbi napokban több helyen gyalázkodó, uszító hangnemben szervezik fellépésüket. Borzák Lajos elmondta: Gyöngyösön például az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi szervezetei által aláírt röplapokon azzal becsmérlik a Munkásőrséget, hogy ,,pufajkás gyilkosokból, ávós pribékekből verbuválódtak, akik vállalták hazájuk elárulását...,,, s hozzájuk ,,csatlakoztak elbutított munkások, megtévesztett fiatalok és karrierista funkcionáriusok,,. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|