Rendszerváltás és az MTI

	Külügyminiszteri sajtóértekezletek, záróközlemény (1.rész)
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Jackson, 1989. szeptember 24. vasárnap (MTI-tud.) - A szovjet-amerikai külügyminiszteri tanácskozást záró szombati sajtóértekezleteken James Baker és Eduard Sevardnadze egybehangzóan igen sikeresnek minősítették tanácskozásukat, bejelentve: 1990 késő tavaszán megrendezik a csúcsértekezletet. Baker az MTI kérdésére közölte, hogy Kelet-Európáról is behatóan tárgyaltak. A két miniszter nagyra értékelte, hogy a kölcsönös engedmények alapján jó remény van a haladásra a hadászati fegyvereket megfelezni hivatott genfi START-tárgyalásokon. A szovjet fél immár hajlandó akkor is megkötni a szerződést, ha nem állapodnak meg az űrfegyverek eltiltásában. Míg az űrfegyverkutatás, e kutatás eredményeinek kipróbálása megengedett, a fegyverek telepítése nem. Moszkva abból indul ki, hogy Washington továbbra is megtartja az 1974-es ABM-szerződést, amely tiltja e fegyvereket. A Szovjetunió maradéktalanul leszereli krasznojarszki radarközpontját, amely az amerikai vélemény szerint sérti az ABM-egyezményt. Amerikai részről elálltak a korábbi igénytől , hogy tiltsák el a mozgatható indítóállású rakétákat (amelyekkel eddig csak a Szovjetunió rendelkezik). Keretmegállapodás született arról, hogy még a START-egyezmény megkötése előtt megkezdik e fegyverek próbajellegű ellenőrzését, valamint előre bejelentenek hadászati gyakorlatokat és más bizalomépítő rendszabályokról is tárgyalnak. A Szovjetunió elfogadja az amerikai célt, hogy a bécsi hagyományos haderőcsökkentési tárgyalásokon 6-12 hónap alatt dolgozzák ki a megállapodást, mondotta Sevardnadze. Javasolta: hívják össze 1990 második felében a 35 ország államfői konferenciáját, meggyorsítandó a megállapodást. Baker ettől elvben nem zárkózott el, de a kérdést a bécsi tárgyalások haladásától tette függővé. Bécs fontos vitás kérdésében, a harci repülőgépek ügyében a Szovjetunió hajlik részleges kompromisszumra a támadó és a védelmi jellegű gépek csökkentésében, míg az amerikai álláspont változatlan: a gépeket kapacitásuk, nem hadrendbe állításuk alapján kell osztályozni. Eduard Sevardnadze igen jónak, építőnek minősítette a tárgyalásokat és viszonyát amerikai kollegájához. Hangoztatta: időszerű volt a csúcstalálkozó kitűzése, hiszen az hasznos eszköz az áttöréshez a legfontosabb területeken. (folyt.) 1989. szeptember 24., vasárnap 10:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külügyminiszteri sajtóértekezletek, záróközlemény (2.rész)
A föld alatti atomkísérletek ellenőrzésében való megállapodás megnyitotta az utat a még a 70-es években kidolgozott egyezmények életbelépése előtt, mondotta. Sevardnadze ugyancsak nagyra értékelte a megegyezést a vegyi fegyverek ellenőrzésében, az adatcserében, reményét fejezve ki, hogy mielőbb megszületik a fegyverek gyártását eltiltó egyezmény. Baker közölte: Bush elnök hétfőn, az ENSZ közgyűlése előtt mondandó beszédében fontos új javaslatot tesz e vonatkozásban. Az MTI tudósítójának kérdésére: szóba került-e Lengyelország és Magyarország amerikai támogatásának ügye, Baker elmondotta: Washingtonból Wyomingba vezető négyórás repülőútjukon foglalkoztak behatóan ezzel a kérdéssel. Szóba került az NDK-ból kivándorlók ügye is, mondotta, egyúttal célozva arra, hogy nem tekintik időszerűnek a német kérdés újramegjelenéséről beszélni. Egyébként a német vonatkozású megbeszélések bizalmas jellegére hivatkozva nem kívánt többet mondani. Egy lengyel tudósító ugyancsak Kelet-Európáról érdeklődött a szovjet külügyminisztertől. Sevardnadze kifejtette nézetét, hogy a kelet-európai országok egyetértenek a jelenlegi európai irányzattal, a törekvéssel a bizalomépítésre, a haderőcsökkentésre. Ezen országok kormányfőinek, külügyminisztereinek megnyilatkozásaiból, beleértve Lengyelországot és Magyarországot, azt szűri le, hogy valamennyi állam maradéktalanul tiszteletben tartja a Varsói Szerződésből fakadó kötelezettségeit, mondotta. Mindkét külügyminiszter szólt arról, hogy hasznos eszmecserét folytattak a Szovjetunió gazdasági helyzetéről. Moszkva, amely szocialista piacgazdaságot épít, nem kér segélyt, kölcsönöket, hanem a kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik, az egyenlőség alapján, mondta Sevardnadze. Baker szólt arról, hogy a kötetlen megbeszéléseken a szovjet pénzügyi gondok, az árreform problémái, az átmenet nehézségei voltak napirenden. Amint a Szovjetunió törvénybe iktatja új kivándorlási törvényét, Washington lépni fog a kereskedelmi korlátozások feloldásában, mondotta. Az amerikai külügyminiszter egyébként pozitív hangnemben méltatta a szovjet kormány erőfeszítéseit, hogy nagyobb politikai és gazdasági önrendelkezést adjon a tagköztársaságoknak. (folyt.) X X X 1989. szeptember 24., vasárnap 10:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külügyminiszteri sajtóértekezletek, záróközlemény (3.rész)
A tárgyalásokról vasárnapra virradó reggel kiadott közös közlemény rámutat: közös cél egy szilárdabb, építő, tartós viszony megteremtése, amelyben növekvő mértékben a nyíltság, az együttműködés lép a bizalmatlanság és a versengés helyébe. A közlemény rögzíti a korábban bejelentett megállapodásokat, s rámutat: elvi egyetértés van az amerikai javaslatban, hogy kölcsönösen engedélyezzék a megfigyelő repüléseket a NATO és a VSZ területe felett. A két hatalom kész a kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferencián részt venni. Regionális kérdésekről szólva a közlemény ,,nyílt eszmecseréről,, beszél. Mindkét fél támogatja a közép-amerikai béketervet. Céljuk Afganisztánban a politikai rendezés a nemzeti megbékélés alapján, ami biztosítja az ország békés, független, el nem kötelezett státusát. Jóllehet különbözőképpen látják ennek megvalósítását, egyetértenek abban, hogy átmeneti szakaszra van szükség széles alapokon nyugvó kormány felállításához. Síkra szálltak a tárgyalásokon alapuló átfogó politikai rendezésért Kambodzsában. Máris meg kell akadályozni a harcok elfajulását és a Pol Pot-rendszer visszatérését a hatalomra, mondja a közlemény, azzal, hogy a két hatalom kész, más országokkal együtt, fegyverszállítási tilalmat kimondani Kambodzsára. Építő vita volt emberi jogi kérdésekről, megállapodást írtak alá a tengeri hajózás szabadságáról, a hágai nemzetközi bíróság hatáskörének kiterjesztéséről s elvi megállapdás született washingtoni szovjet, moszkvai amerikai kulturális és tájékoztató központ felállításáról. Szó volt az együttműködésről a terrorizmus és a kábítószerek elleni harcban. Külön közös nyilatkozat rögzíti a közös szándékot a vegyi fegyverek mielőbbi globális eltiltására, a készletek felszámolására. A két ország kísérletképpen máris adatokat cserél vegyifegyverkészleteiről, és megkezdi a kölcsönös ellenőrzéseket. Figyelemre méltó módon külön nyilatkozatban foglalnak állást Libanonról is. Ebben a libanoni helyzet politikai megoldásáért szállnak síkra, az Arab Liga közvetítését támogatják. Elítélik a túszok fogva tartását és azonnali szabadon bocsátásukat sürgetik. James Baker és Eduard Sevardnadze vasárnap reggel együtt halászik, majd a két külügyminiszter együtt repül New Yorkba, ahol hétfőtől részt vesznek az ENSZ közgyűlésén. Az általános vitában hétfőn szólal fel George Bush elnök, kedden Sevardnadze.+++ 1989. szeptember 24., vasárnap 10:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »