 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Bős-Nagymaros - prágai nemzetközi jogi tanácskozás 1.
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. szeptember 19. kedd (MTI-tud.) - Konkrét eredmény nélkül értek véget a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos magyar-csehszlovák nemzetközi-jogi szakértői tárgyalások. A Prágában hétfőn és kedden tartott megbeszéléseken kiderült, hogy a csehszlovák fél továbbra is ragaszkodik eddigi álláspontjához, az építkezések felfüggesztése miatt szerződésszegéssel vádolja Magyarországot, kártérítést követel, és egyoldalú lépésként saját területén kívánja áttölteni a Duna medrét. A csehszlovák nemzetközi jogászok ez utóbbival kapcsolatban semmi érdemi információval nem tudtak szolgálni.
Bán Tamás igazságügyminisztériumi főosztályvezető, a magyar
küldöttség vezetője az MTI prágai tudósítójának adott
nyilatkozatában elmondotta, a prágai megbeszéléseken gyakorlatilag
semmilyen ponton nem tudtak előrelépni, csupán abban értettek egyet,
a nemzetközi jog mely elemei jöhetnek számításba a magyar vagy a
csehszlovák álláspont elbírálásakor. A két ország álláspontja a
csehszlovák nemzetközi jogászok előterjesztése szerint is teljes
mértékben ellentétes. A magyar fél az ökológiai szükséghelyzet miatt
a vízlépcsőrendszer ügyének tárgyalásos megoldását javasolja, a
csehszlovák fél teljesen elárkózik a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszerről 1977-ben kötött csehszlovák-magyar
kormányszerződés módosításától.
Bán Tamás hangsúlyozta, hogy bár a csehszlovák nemzetközi
jogászok többször is hivatkoztak arra, figyelembe veszik a
környezetvédelmi szempontokat, a tárgyalásokkor a vízlépcsőrendszer
konkrét problémáinak a megvizsgálásakor mindig az energetikai és
gazdasági szempontokat részesítették előnyben. A magyar küldöttség
csalódott amiatt, hogy prágai kollégáik gyakorlatilag semmi
konkrétumot nem tudtak mondani a Csehszlovákia által saját területen
tervezett meder-áttöltésről. Bán Tamás újólag hangsúlyozta,
bármilyen formában hajtanák is ezt végre, Csehszlovákia mindenképpen
nemzetközi egyezményeket sértene meg, ha a nemzetközi határt
módosítaná: az 1947-es párizsi békemegállapodást, az 1976-os
csehszlovák-magyar határvízegyezményt, és a hajózási fővonal
megváltoztatásával pedig a Dunáról szóló 1948-as belgrádi
szerződést. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd 21:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|