|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)
|
A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette: elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés elnöke látja el. Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor, akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább 50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is, hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással még nem érvényesül. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást. Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. (A szerkesztőségek tájékoztatására Az SZDSZ nyilatkozatát az Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli ) (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|