 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Árakról és bérekről Magyarországon - 1. folyt.
|
A népesség csupán 5-10 százaléka engedheti meg magának, hogy a
megélhetéshez nem közvetlenül szükséges termékeket vásároljon.
Mintegy 660 ezren élnek a legalacsonyabb elfogadható létminimum
szintje alatt. Egymillió kétszázezren nem rendelkeznek önálló
lakással- zúgják tovább a harangtornyokból a vészharangok. Nem
harangjáték, kakofónia ez. Egyre több a nyugdíjas. Napjainkban 2,5
millió, a lakosság egynegyede. Az 1950-es években Magyarországon
száz keresőre 12 nyugdíjas jutott. Ez az arány ma 100 és 50.
Az infláció, hivatalosan 15 százalék, őket érinti
legsúlyosabban, a 2 százalékkal emelkedő nyugdíjból élőket. E
szociális problémák egyidősek a gazdasági reformokkal. Sokak számára
új lehetőségek nyíltak, magánvállalkozások, második-, harmadik-,
negyedik állás.
De jóval nagyobb a másik csoport, a hátrányos helyzetűeké. A
nyugdíjasoké, a leépítendő iparvidékek munkásaié, a duplaterhet
viselő nőké, az egyedül álló szülőké, a szakképzetleneké. Teret nyer
a közgazdász-logika. A piaci mechanizmusok válnak uralkodóvó egy
szociális védőhálót nem ismerő rendszerben.
A magyar peresztrojka valószínűleg a közeljövőben még nem
kápráztatja el a világot növekedési mutatóival. Egy szomorú
növekedést kivéve, a nyomorét. Ennek mutatója nemcsak az egyre több
guberáló nyugdíjas könnyfacsaró látványa. A statisztikák is
beszédesek: 1980 és 86 között az újra elkövetett bűncselekmények
száma 40 százalékkal emelkedett. Kevesebb a házasság, több a válás.
A gyerekek 15 százaléka csonka családban él. Közülük kerül ki a
fiatalkorú bűnözők 43 százaléka.
A váláshoz kapcsolódó adatok még: a bűnelkövető férfiak 80, a
nők 75 százaléka elvált. 14 öngyilkos közül tíz bontotta föl
előzőleg házasságát. Szegénység és alkoholizmus. Európában a legtöbb
öngyilkosság és a legtöbb szívinfarktus a 30-40 évesek között. 20
éve egy magyar férfi várható életkora azonos volt egy osztrákéval,
azóta az utóbbi 5 évvel emelkedett, a magyaroké öttel süllyedt.
(folyt.)
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|