 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MDF mosonmagyaróvári szervezete 1956-os munkabizottságának tiltakozása (OS)
|
1989. szeptember 13., szerda - A Magyar Demokrata Fórum
mosonmagyaróvári szervezetének 1956-tal foglalkozó munkacsoportja
felháborodással vette tudomásul az MSZMP Mosonmagyaróvári Bizottsága
titkárának bejelentését - ami az MSZMP Győr-Sopron Megyei
Bizottságának 1989. szeptember 5-iki ülésén hangzott el -,
miszerint: ,,... az MSZMP Mosonmagyaróvári Bizottsága október 26-án
a megbékélés jegyében tart megemlékezést a városban,,.
Tiltakozásunknak az alábbiakkal kívánunk nyomatékat adni:
1. Az MSZMP-nek nincs erkölcsi alapja, hogy továbbra is
eljátssza a ,,kezdeményező,, szerepét a ,,megbékélés jegyében,,
mindaddig, amíg tagjainak sorában olyanokat tart nyilván, akiknek
tevékeny részük volt a sortűz előidézésében, illetve az azt követő
megtorlásokban. Tetteik erkölcsi és anyagi előnyeit a mai napig is
élvezik.
2. Mi meggyőződésből vállaltuk azt a még ma is kockázatos és
felelősségteljes munkát, hogy fényt derítsünk a tragédia
körülményeinek tisztázására. Mindent elkövetünk, hogy az áldozatok,
sebesültek, kivégzettek, meghurcoltak mielőbb politikai, erkölcsi
rehabilitációban és anyagi kártérítésben részesüljenek.
Az MSZMP városi bizottsága ennek érdekében nem tett semmit,
holott módjában állna csatlakozni az MSZMP Győri Bizottságának 1989.
augusztus 12-én közzétett állásfoglalásához - amelyet szervezetünk
helyesléssel vett tudomásul -, amelyben kéri a Legfelsőbb Bíróságot,
hogy kezdeményezzen törvényességi óvást Szigethy Attila és társai
bűnperének felülvizsgálatára. Az MSZMP jelenlegi hatalmi helyzetében
bizonyára hamarabb kaphatna választ a következő kérdésekre:
- Az úgynevezett ,,mosonmagyaróvári eseményekért,, hány embert
ítéltek halálra? Kiket? Hány embert végeztek ki? Kiket? Hány ember
halt meg a börtönökben? Kik voltak ezek?
- Hány per zajlott a nyilvánosság teljes kizárásával? Ezekben
hány embert ítéltek el? Kik voltak ezek?
- Szenvednek-e még ma is valamilyen joghátrányt az egykori
elítéltek (például nem kaphatnak világútlevelet)?
Reméljük, hogy azok, akik válaszolni tudnak kérdéseinkre, nem
fogják azt elmulasztani.
3. A megbékélést jelképezendő emlékmű közös felállításával a
város társadalmi és politikai szervezetei megegyeztek abban, hogy
1956. október 26-át senki sem használja fel politikai célokra. Az
MSZMP városi bizottsága ezt figyelmen kívül hagyja, és minden
lehetséges fórumon politikai tőkét igyekszik kovácsolni belőle. (OS)
1989. szeptember 13., szerda 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|