|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál Zoltán (MSZMP) töltötte be.
Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA delegációja a szektorsemlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon kitüntetett szerepének rögzítéséhez az alkotmányban. A megbeszélésen a harmadik oldal ígéretet tett, hogy a köztulajdon kitüntett szerepe mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti vitaalapként. Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács felállításának kérdésében. Rendkívüli állapot idején ez a testület döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban, hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és tagjai, a parlamentben képviselt pártok egy-egy tagja, illetve a katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a rendkívüli állapot idején az országgyűlés által rá átruházott jogokat, a köztársasági elnök és a Minisztertanács jogait. A Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. A harmadik oldal is csupán a testület felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő véleményt. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|