 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
MDF nyilatkozat
|
München, 1989. Szeptember 9. (BBC, Panoráma) - Horn Gyula magyar
külügyminiszter azt mondotta, át kell értékelni Magyarország
kapcsolatait a szocialista országokkal, ugyanakkor létfontosságú,
hogy Magyarország teljesítse szövetségesi kötelezettségeit. A
külügyminiszter nyilatkozatával kapcsolatban telefonon felhívtam
Szabad György professzort, a Magyar Demokrata Fórum vezetőségi
tagját, és megkérdeztem tőle: nem kezd-e ez a kettő egyre inkább
ellentmondásba kerülni? Sok ponton az érdekek kibékíthetetlen
ellentétben állanak a partnerek érdekeivel.
- És én azt hiszem, hogy egy hosszú folyamat részének kell
tekinteni mindazt, ami külpolitikai vonatkozásban is manapság
Magyarország helyzetét és lépéseit illeti. Egyfelől tudomásul kell
venni, hogy kialakult egy olyan helyzet, amibe Magyarországot a
sztálinista külpolitika illesztette. Magyarán mondva arról van szó,
hogy Magyarország részese egy olyan szövetségi rendszernek, amelybe
nem önszántából lépett. Nyilvánvalóan a törekvés az, legalábbis a
demokratikus erők részéről, és ez nyilvánvalóan hatással bír a magyar
külpolitika mozgására is, hogy részese legyen egy olyan európai
nemzetközi témának, amiben a szövetségi rendszerek az önkéntesség és
az érdekfelismerés alapján illeszkednek. Az egyik rendszerből a
másikba az átmenet békés úton nyilvánvalóan csak fokozatosan
történhet. Úgy gondoljuk, hogy a szerencsés az lenne, ha ez a
fokozatosság kellő következetességgel párosulna. Az ellenzéki
mozgalmak nincsenek annyira a nemzetközi történések részleteinek
ismeretében, hogy pontosan megítélni tudnák az egyes lépéseket.
Törekvésük azonban az, hogy amennyire tőlük telik, elősegítsék az
újjárendeződést. Ha maguk is felismerik a következetlenséget, akkor
igyekeznek felhívni a figyelmet ezekre, de avatatlanúl a részleteket
illetően aligha avatkozhatnak bele ezekbe a folyamatokba.
Remélik azonban, hogy összességükben a nemzetközi lépések a
mondott irányba haladnak, tehát abba az irányba, hogy az
újjárendeződés a jószomszédság, a szövetségi rendszerek
továbbfejlesztésének az önkéntesség szempontjait is figyelemmel
kísérő megoldásai irányába mozognak. (folyt.)
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|