|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- Tulajdonreform - 3. folyt.
|
A vagyonért áldozatot kell hozni. Kockázatokat kell érte vállalni. Gazdálkodni kell vele, hogy gyarapodjék, vagy legalább hagyni kell, hogy mások gyarapítsák. Csak az lehet valódi tulajdonos, aki mindezt elfogadja és vállalja. Az ország gazdasága éppen azért ment tönkre, mert az államhatalom ezeket a tulajdonosi követelményeket nem teljesítette. Mi akkor a kibontakozás útja? Most csak az egyik lehetőséget vázolom fel, amelyet megvalósíthatónak tartok. Az első lépés az állami vállalatok formai átalakítása részvénytársaságokká és részvények kibocsátása. Meghatározott részvénytömeget külföldiek is vásárolhatnak, de a részvények többségét a hazai tőzsdén kell áruba bocsájtani hazai vevők számára. A vásárlásnak egyértelmű tulajdonos-változást kell eredményeznie, tehát állami vállalat vagy más állami intézmény vásárló nem lehet. A befolyt összegeket nem az állam kapja, hanem egy új vállalkozási pénzintézet, amely kölcsönöket nyújt részvények vásárlására, vagy új magánvállalkozások alapítására. Az el nem adott részvények egyelőre állami kézben maradnak, de osztalékukat az említett vállalkozási pénzintézetnél kell befizetni. A részvények árfolyamát a tőzsdén elsősorban a kereslet határozza meg minimális értékhatár megszabásával. Ezzel egy időben célszerű lenne kísérletet tenni az alkalmazotti részvények bevezetésére is. Természetesen önkéntes formában, de lényeges kedvezmények kíséretében. Például: az alkalmazott kamatmentes kölcsönt vehet fel a vállalkozási pénzintézettől, hogy vállalata részvényeiből vásároljon és a kölcsönt, bére meghatározott részének lekötéséből és részvényei osztalékábál törlesztheti hosszú lejáratra, a részvényvásárlásra költött jövedelme után pedig adómentességben részesül. Meg kell jegyezni, hogy az alkalmazotti részvények kibocsátásának Nyugaton számos formája működik, ezeket a tapasztalatokat nálunk is hasznosítani lehet. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|