Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Tulajdonrefórm - valósi tulajdonosokkal

---------------------------------------


München, 1989. szeptember 6. (SZER, Mérlegen) - A magyar
gazdasági válságból való kilábalás alapfeltétele piacgazdaság
kialakulása. Piac viszont nem működhet valódi, szuverén tulajdonosok
nélkül, akik az ország erőforrásainak jelentős részével
rendelkeznek. Vadász János a múlt heti mérlegben az államhatalom
tulajdonreform címén hirdetett elképzeléseit vette kritikusan
szemügyre. Ezen a héten a sikeres megoldás lehetőségeit vizsgálja:

    - Összefoglalom, meddig jutottam egy héttel ezelőtt. A magyar
gazdaság problémáit csak eredményesen működő piacgazdaság képes
megoldani, de piac csak akkor működhet, ha vannak, akik működtetik.
Szuverén tulajdonosok, akik anyagi érdekeiket követve egyeztetik
döntéseiket és jövedelmüket az egész társadalom javára szerzik meg.

    Az ország erőforrásainak jelentős részével kell rendelkezniük
ahhoz, hogy tevékenységük az egész gazdaság sorsát meghatározza. Az
igazi kérdés így hangzik: kik lesznek ezek az emberek, és hogyan
válhatnak tulajdonosokká?

    Az államhatalom erre vonatkozó terve, amit tulajdonreformnak
próbál feltüntetni, valódi tulajdonosok helyett saját apparátusának
tagjait ruházná fel tulajdonosi jogokkal, piacgazdaság helyett
afféle nomenklatúra-kapitalizmust hívna életre, ami politikailag
elfogadhatatlannak, gazdaságilag pedig eredménytelennek bizonyulna.
Ez az út újabb válságok felé vezetne. Ez az út nem járható. De mi
az, ami járható?

    A nyugati vállalkozók, akik Magyarországon hajlandók beruházni,
vállalatot alapítani, kétségkívül valódi szuverén tulajdonosok,
képesek a piacot építeni, működtetni, alkalmazkodni hozzá, illetve
csak erre hajlandóak, semmi másra. (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza »


- Tulajdonreform - 1. folyt.

Nagyon lényeges, hogy a vállalkozók szép számban meghonosodjanak
a magyar gazdaságban, hiszen új tőkét, technikai-termelési
vívmányokat, piaci tapasztalatokat hoznak magukkal. Bár már ott
tartanánk, hogy külföldi tulajdonosok rendelkeznek az országban
működő erőforrások mondjuk 15-20 százalékával, ami egyébként még
mindig jóval alacsonyabb lenne, mint a külföldi tőkebefektetések
aránya a legtöbb fejlett ipari országban. De arról sem lehet szó,
hogy az állam olcsó pénzen kiárusítsa az ország erőforrásainak zömét
külföldieknek. Egy ilyen elvtelen, nemzetietlen program kivihetetlen
lenne, gazdaságilag is visszafelé sülne el, de amúgy sem jutna
messzire, mert nem lenne vevő az erőforrások zömére.

    A külföldi vállalkozók készek egy magyar piacgazdaságba
bekapcsolódni, a hazai tulajdonosok sokaságához csatlakozni, feltéve,
hogy az a piacgazdaság már működik, hogy a tulajdonosok sokasága már
formát ölt. Vagyis: fontos szereplők a külföldi tulajdonosok, de nem
főszereplők. A főszereplőknek a magyar társadalomból kell fellépniük,
lehetőleg minél nagyobb számban. De mihelyt ezeket a főszereplőket
keressük, a logikusan hangzó ellenvetések sorával kerülünk szembe.

    Az állami vállalatok vagyonának becsült összértéke állítólag 2000
milliárd forint. Ha részvények formájában kínálnák megvételre ezt a
vagyontömeget - vagy legalábbis annak nagyobb részét - a külföldiek
bekapcsolódását is beleszámítva körülbelül 800-1000 milliárd forint
értékben kelene a társadalomnak részvényeket vásárolnia, hogy az új
tulajdonosi szektor a gazdaságban uralkodó legyen. Ezzel szemben a
lakosság megtakarításainak nyilvántartott összege csak 300-400
milliárd, ami túlnyomórészt céltakarékosságot szolgál - kocsira,
lakásra, arról nem is beszélve, hogy a társadalom tagjainak nagy
többsége nem vállalkozó és nem is akar vállalkozni, illetve pénzét
részvényekbe fektetni. De ezeket az ellenvetéseket is meg lehet
kontrázni. (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza »


- Tulajdonreform tulajdonosokkal - 2. folyt.

1.) Nagyon jogos a feltételezés, hogy az állami vállalatok
összvagyonának becsült értéke, a 2000 milliárd nevetségesen
túlbecsült összeg. Elvégre azok becsülték ennyire, akik az állami
vagyon sok évtizedes leértékeléséért felelősek.

    A piacgazdaságokban kétféle vagyonértékelési módszer ismeretes.
Az egyik azt veszi figyelembe, hogy mennyiért adhatók el az adott
időpontban a vállalat vagyontárgyai, vagyis a potenciális vevők
mennyit hajlandóak fizetni értük. Például egy öreg gépparkért, amely
elavult termékeket gyárt, esetleg csak az ócskavas árát fogják
kínálni.

    A másik módszernél az auditor felbecsüli a vállalat várható évi
nyereségét, és a fennálló kamatszint alapján vetíti ki, hogy ez a
nyereség mekkora működő vagyont feltételez. Ha az értékelő szerint
nem lehet nyereség, vagy éppen veszteségre kell számítani, a
visszavetített tőkeérték természetesen nulla.

    Ismerve tehát a magyar állami vállalatok jó részének mai
állapotát, jogos azt mondani az említett 2000 milliárd hallatán, hogy
hátrább az agarakkal. Figyelembe kell venni, hogy egy-egy új
tulajdonos nemcsak készpénzt kínálhat egy vállalkozáshoz, hanem
szakismeretet, kicsiben már sikeres üzleti kezdeményezést, esetleg
szabadalmat. Mindazt, ami egy vállalat működő, jövedelemszerző
tőkéjének összegszerűen is felbecsülhető része.

    2.) Fel lehet vetni, hogy egyáltalán miért vásárolják meg a
társadalom tagjai az állam által jórészt tönkretett vagyont,
részvények formájában, miért nem jutnak hozzá ingyen. Hiszen annak
idején az államhatalom vette el ezt a vagyont valódi tulajdonosoktól,
és nem fizetett érte egy vasat sem. Az érv annyiban jogos, hogy az
államhatalmat valóban nem illeti meg kompenzáció, vagy kártérítés az
általa elsajátított, tehát bitorolt vagyonért, de annyiban nem, hogy
ezt a vagyont egyszerűen ingyen szétosszák a társadalom tagjai
között. (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza »


- Tulajdonreform - 3. folyt.

A vagyonért áldozatot kell hozni. Kockázatokat kell érte
vállalni. Gazdálkodni kell vele, hogy gyarapodjék, vagy legalább
hagyni kell, hogy mások gyarapítsák. Csak az lehet valódi tulajdonos,
aki mindezt elfogadja és vállalja. Az ország gazdasága éppen azért
ment tönkre, mert az államhatalom ezeket a tulajdonosi
követelményeket nem teljesítette. Mi akkor a kibontakozás útja? Most
csak az egyik lehetőséget vázolom fel, amelyet megvalósíthatónak
tartok.

    Az első lépés az állami vállalatok formai átalakítása
részvénytársaságokká és részvények kibocsátása. Meghatározott
részvénytömeget külföldiek is vásárolhatnak, de a részvények
többségét a hazai tőzsdén kell áruba bocsájtani hazai vevők számára.
A vásárlásnak egyértelmű tulajdonos-változást kell eredményeznie,
tehát állami vállalat vagy más állami intézmény vásárló nem lehet. A
befolyt összegeket nem az állam kapja, hanem egy új vállalkozási
pénzintézet, amely kölcsönöket nyújt részvények vásárlására, vagy új
magánvállalkozások alapítására. Az el nem adott részvények egyelőre
állami kézben maradnak, de osztalékukat az említett vállalkozási
pénzintézetnél kell befizetni.

    A részvények árfolyamát a tőzsdén elsősorban a kereslet határozza
meg minimális értékhatár megszabásával. Ezzel egy időben célszerű
lenne kísérletet tenni az alkalmazotti részvények bevezetésére is.
Természetesen önkéntes formában, de lényeges kedvezmények
kíséretében. Például: az alkalmazott kamatmentes kölcsönt vehet fel a
vállalkozási pénzintézettől, hogy vállalata részvényeiből vásároljon
és a kölcsönt, bére meghatározott részének lekötéséből és részvényei
osztalékábál törlesztheti hosszú lejáratra, a részvényvásárlásra
költött jövedelme után pedig adómentességben részesül. Meg kell
jegyezni, hogy az alkalmazotti részvények kibocsátásának Nyugaton
számos formája működik, ezeket a tapasztalatokat nálunk is
hasznosítani lehet. (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza »


- Tulajdonreform - 4. folyt.

Csodákra nem számíthatunk. Az új tulajdonosok sokasága nem ölthet
formát máról-holnapra, viszont meg lehet indítani egy következetes
folyamatot, amelynek az üteme a magánvállalkozások térhódításával
illetve tőke gyarapodásával egy idő után felgyorsulhat. És tegyük
hozzá: ez már egyúttal a kibontakozás folyamata is lenne, mert ezzel
párhuzamosan ennek hatására épülhet ki és léphet működésbe a magyar
piacgazdaság. +++


1989. szeptember 6., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD