Rendszerváltás és az MTI

	Nemzetközi sajtótájékoztató a SZOT üléséről (1. rész)
1989. szeptember 6., szerda - A Szakszervezetek Országos Tanácsának szerdai zárt ülése után Nagy Sándor főtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be: az országos tanács a szakszervezetek és a kormány közötti konfliktushelyzetről, és annak feloldásáról, a háromoldalú tárgyalások helyzetéről, a politikai pártokhoz fűződő viszonyról, a SZOT vagyoni helyzetéről és a vagyonfelmérésről tanácskozott. A testület úgy határozott, hogy a kormánnyal folytatni kell a tárgyalásokat és közös erőfeszítéssel szükséges megoldást találni a gondokra. Helyeselték az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívásának gondolatát is. A SZOT tárgyalási csomagtervében szerepel egyebek között a minimális bérek összegének emelése, mert szerintük az árszínvonal már a módosított növekedési ütemet is meghaladta. Javasolják továbbá a közszolgáltatásban és a költségvetési szerveknél dolgozók béremelését, továbbá azt is, hogy a kormány jelentse ki: az év hátralevő részében nem hoz olyan döntéseket, amelyek tovább növelnék az árszintet. Elemezték a dolgozók kereseti helyzetét, amely jelenleg meglehetősen nagy szélsőségek között mozog. Van olyan vállalat, ahol az első negyedévben az átlagkeresetek 85 ezer forintot tettek ki, s van ahol csak néhány ezer forintot. Legalább 60-70 vállalatnál nem tudták megvalósítani az ez évre tervezett 3 százalékos béremelést sem. Az országos tanács tárgyalni kíván a kormánnyal a szakszervezeti mozgalom működésének feltételeiről, a jogsegélyszolgálatok, a szakszervezeti tisztségviselők munkahelyi védelméről, és a tagdíjak adómentességének megőrzéséről is. A főtitkár mindehhez hozzáfűzte: szükség szerint a mozgalom nem mond le a nyomásgyakorlás eszközeiről sem. A háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban megerősítették: ha a választójogi törvény a Parlament elé kerül, a SZOT fenntartja jelöltállítási jogának követelését. Amennyiben ezt a jogot számukra nem biztosítanák, akkor jelöltjeik valamelyik párt színeiben vagy független jelöltként vagy választási szövetségben, esetleg mással létrehozott választási pártként kívánnak képviselethez jutni. A háromoldalú tárgyaláson csakis egyenrangú partnerként hajlandók a továbbiakban részt venni, amíg a másik két fél nem nyilvánítja ki ezt, addig nem térnek vissza a tárgyalóasztalhoz. Pozitívnak tartják a Jószolgálati Bizottság állásfoglalását, de mint fogalmaztak, önmagában ez még nem elég. (folyt.köv.) 1989. szeptember 6., szerda 19:48
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »