|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
NEB-vizsgálat szolnoki lakásügyekről - Sajtótájékoztató (1.rész)
|
1989. szeptember 6., szerda - A Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szerdán sajtótájékoztatón számolt be arról a vizsgálatáról, amelyet az elmúlt hónapokban folytattak a Szolnok Tabán városrészében történt lakásépítkezések, az állami tulajdonban lévő lakások értékesítése, s ezzel összefüggésben a volt, illetve jelenlegi MSZMP- és tanácsi vezetők lakásvásárlásai ügyében. Meghívták a tájékoztatóra a megyében működő pártok képviselőit és az információra igényt tartó valamennyi sajtószerv munkatársát. (Az előzmény: az első, 1989. április 19-ei szóbeli tájékoztatón a Magyar Nemzet és a Mai Nap tudósítóját nem engedték be a Szolnok Megyei NEB zárt ülésére.)
Lőrinczy György NEB-elnök elmondta, hogy a vizsgálatot a városban terjengő szóbeszédek miatt az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága 1989. február 3-án írásban kérte a testülettől. Hat közérdekű bejelentést is kaptak az ügyben, többek között az MDF szolnoki szervezetétől. A beszerezhető dokumentumok alapján igyekeztek fényt deríteni az építkezesek, vásárlások törvényes avagy törvénytelen voltára; a célvizsgálatot augusztus 31-én zárt ülésen elemezték és értékelték. Ami a tabáni építkezéseket illeti: a tíz évig építési tilalom alá eső területre 1981-ben a Szolnokterv készített ma is érvényben lévő részletes rendezési tervet. Eszerint első lépésként a városképet rontó Tabán előközművesítéséhez láttak hozzá, s mivel a városi tanácsnak erre nem volt pénze, vállalatok, intézmények fizették be fejlesztési, lakásvásárlási alapjukból a szükséges összeget. Ennek fejében a gazdálkodó szervezetek élhettek az összesen negyvenkilenc telekre szóló vevőkijelölési joggal, s dolgozóik - többségükben vezetőik - építhettek a Zagyva menti negyedben. Az építkezőknek nyújtott lakásépítési támogatásokban nagy eltéréseket tapasztaltak, a tőkeerős cégek félmillió forintot is adhattak e célra, mások csak ennek egyötödét. Ezt azonban kollektív szerződések szabályozzák, így a támogatásokat - egy eset kivételével - jogszerűen ítélték oda. Ami kifogásolható: Budai Kálmánnak, a zagyvarékasi Béke Tsz elnökének építési támogatásáról a tsz-vezetőség döntött, holott erre csak a küldöttgyűlés - vagy a közgyűlés hivatott. A NEB felettes szervhez - a megyei tanács vb illetékes osztályához - továbbította észrevételét. A témával kapcsolatban az is elhangzott, hogy a négyzetméterenkénti 1150 forintos telekár miatt eleve csak a magasabb jövedelműek vásárolhattak telket a Tabánban. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|