 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
- Menekültügy - nemzetközi jog - 1. folyt.
|
Ezzel kapcsolatban kiemelik: a magyar kormány emberbaráti
hozzáállásával megszegi a Kelet-Berlinnel kötött útlevél- és
vízumügy- megállapodást. Egyes kommentátorok azt is megjegyzik: a
magyarok ezzel kockázatot is vállalnak, hiszen egy ideje feszültség
jellemzi Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Prága viszonyát,
s most a magyar kormány a Honecker-rezsimet is magára haragítja,
úgyhogy mintegy keletnémet-csehszlovák-román arcvonalféle alakul ki
Budapesttel szemben a KGST, a varsói paktum testvérének mondott
közösségének kebelében.
Akad olyan cikkíró is, aki azt hangoztatja, hogy voltaképpen az
NSZK és az NDK közt felmerült nézeteltérésről van szó, és
Magyarország közvetítő szerepet játszhatna Kelet-Berlin és Bonn
között. És van borúlátó szerző, aki attól tart, a kezdeti budapesti
humanitás és türelem elenyészhetnék, ha Moszkvából eléggé erélyesen
rászólnának a magyar illetékesekre.
A mostani menekültáramlat Németországból Németországba irányuló
népvándorlás problémája azonban nemcsak politikai, hanem
messzemenően jogi jellegű is. És e tárgyhoz most hozzászólt a kérdés
egy neves nyugatnémet szakértője, Deitrich Rauschnigg professzor, a
göttingai egyetemen a nemzetközi jog tanára.
A tudós a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság közölte
cikkében megállapítja: Budapest dönti el, mi történjék azokkal a
keletnémet turistákkal, akik Magyarországra utaztak, és nem
hajlandók visszatérni az NDK-ba. És a magyar kormány döntését
Budapest nemzetközi jogi kötelezettségeihez kell szabni.
A magyarok 1969. június 20-ikán útlevél- és vízumügyi szerződést
kötöttek a keletnémetekkel. Ennek a szerződésnek van egy bizalmas
záradéka, amelyet kifejezetten nem szántak nyilvános közzétételre. E
záradék első pontja így szól: mindegyik szerződő fél illetékes
szervei garantálják, hogy a másik állam polgárai ne utazhassanak ki
olyan harmadik országba, amelyre úti okmányaik nem érvényesek.
(folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|