|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A szabad akarat haszna
|
Rekord született a bakonyi termelőszövetkezetben. Hektáronként hat és fél tonna búzát takarítottak be az idei nyáron. A szomszédok nem akartak hinni a hírnek, hiszen eddig mindössze négy tonna volt a legjobb eredmény. A helybéli gazdák csak mosolyogtak a hitetlenkedőkön, ők ugyanis biztosak voltak a sikerben. Semmi különöset, semmi megmagyarázhatatlant nem cselekedtek. Egyszerűen a felére csökkentették a búza vetésterületét, csak azokba a földekbe került vetőmag, amelyek várhatóan jó termést adnak. Igaz, az időjárás is kegyes volt hozzájuk, hiszen az idén országos átlagban is a harmadik legjobb búzatermés volt. alc. Csak alkalmazkodtak az adottságokhoz A bakonyi sikernek azonban az ésszerű gazdasági döntés az oka. Alkalmazkodtak a valós földrajzi adottságokhoz. Ez elméletben nem volna új, korábban is sokat hangoztattuk e követelményt. Még a határozatokból sem volt hiány, már az MSZMP XII. kongresszusán, 1980-ban is szerepelt az a megfogalmazás, hogy a méretek, a mennyiség helyett az eredményt illesse az első hely. A meghírdetett elvek és a gyakorlat között azonban mindeddig nagy volt a szakadék. A bakonyi termelőszövetkezet is próbálkozott korábban a búza vetésterületének csökkentésével, mondván, a dombos, sekély termőrétegű földeken nem a legjövedelmezőbb ez a növény. A helyi, hatalmi szervek vezetői mindannyiszor rosszallóan csóválták fejüket, a szövetkezet szakemberei pedig nem akarták "kikezdeni" a jóindulatukat. Maradt a búza és a gyengébb jövedelmezőség. Szót sem érdemelne az eset, ha helyi, elszigetelt jelenségről volna szó. A hirdetett önállóság és az informális beavatkozás azonban az egész magyar gazdaság napi gyakorlata volt, s a mezőgazdaságban egyebek között torz termelési szerkezetet indukált. A terveket ugyan nem kellett bemutatni a felettes szerveknek, de azok képviselői járták a gazdaságokat, "tájékozódtak", s intelmeik kimondatlanul is kötelező érvényűvé váltak. Az informális beavatkozást a hatalom intézményesítette, hiszen az első számú vezetői funkciót a felettes szervek bizalmából lehet betölteni, s e bizalomról szubjektíven döntöttek. A vezetők pedig többnyire ügyeltek is arra, hogy ne váljanak kegyvesztetté, s kiváltképpen ne olyan olyan "apróság" miatt, mint a gazdaság jövedelmező termelési szerkezetének kialakítása. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda 14:17
|
Vissza »
|
|
A szabad akarat haszna 2.
|
alc. Torz szerkezetre kényszerítve Ráadásul a közgazdasági szabályozás is torz szerkezetre ösztönözte a szövetkezeteket. A népgazdasági tervekben kimunkálták a célokat, s ez a gabona esetében tipikusan a mennyiségi szemléletre épült. Korábban is nyilvánvaló volt, hogy 15 millió tonna gabonát nem lehet csak a gabonatermelésre alkalmas területeken megtermelni. Ezért a felvásárlási árakat akkor úgy állapították meg, hogy az átlagosnál rosszabb földeken is megérjen a termés. Emlékezetes, hogy a búzatermelés jövedelmezősége meghaladta a harminc százalékot, minden más növényt megelőzött, következésképpen kiszorított a vetésszerkezetből. Ez a paradicsomi állapot nem tartott sokáig, a gabonafélék közül elsőként a kukoricánál romlott a jövedelmezőség. A gazdaságok igyekeztek reagálni, óvatosan, de csökkentették a vetésterületet. A mezőgazdasági kormányzat a piaci módszereket sutba dobva, a gazdaságok vezetőit személyesen ösztönözte a kukoricatermelés növelésére. Az úgynevezett kukoricaprémium azoknak az ágazati vezetőknek járt, akik hajlandóak voltak a mennyiségi szemlélet és saját jövedelmük uszályába kerülve, a termelés növelésére. Ez többnyire ellentétes volt az egész gazdaság érdekeivel, hiszen olyan földeken is kukoricát kellett termelni, amelyeken alacsonyabb a hozam, kisebb az elérhető jövedelem; következésképpen gazdagodik az egyén, károsodik a közösség. Számos szövetkezeti vezető elutasította e módszert, személyes prémiumáról is lemondva, nem volt hajlandó a mennyiség növelésére. Mások viszont nem voltak ennyire etikusak, éltek a kínált lehetőséggel, s végül e módszer több éven át a szabályozás részévé vált. alc. Nem az áremelést választották Mostanáig persze kiderült, hogy egy ágazat valós és komplex érdekeltségét nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet személyes érdekeltséget kínáló módszerekkel helyettesíteni. A gabonatermelés jövedelmezősége összeomlott, a termelők munkabeszüntetéssel is nyomatékot adtak elégedetlenségüknek. A korábbi, de legalább is a megélhetéshez szükséges jövedelmezőségért harcolnak. E törekvésük jogos, ám nem feltétlenül csak az áremelés lehet a hozzá vezető út. Ezt jól érzékelteti a bakonyi szövetkezet példája. A természeti adottságokhoz igazított vetésszerkezet változatlan felvásárlási árakon is jövedelmezővé tette a kalászos gabonák termelését. Búzából a korábbinak felét vetették, a jobb földeken jelentősen nőttek a hozamok, veszteségesből nyereséges lett a termelés. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda 14:18
|
Vissza »
|
|
A szabad akarat haszna 3.
|
A maradó területeken rozsot termeltek, ami igénytelenebb növény, kisebb ráfordítást követel, de végül is a búzához hasonló jövedelmezőséggel termelhető. A bakonyi gazdaságban tehát elegendő volt a szakismeretre, helyi tapasztalatokra alapuló döntések, önálló kezdeményezések "engedélyezése". Ez nyilvánvalóan más ágazatokban és más gazdaságokban is hasonló eredményekkel párosulhatna. Tágabban értelmezve, a felesleges, olykor kifejezetten káros felsőbb beavatkozásoktól mentesülve, az elvekben gyakran hirdetett szövetkezeti önállóságra alapozva, életképesebbek lehetnek a nagyüzemek is. (MTI-Press) ág/pé V.
1989. szeptember 6., szerda 14:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|