 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A szabad akarat haszna
|
Rekord született a bakonyi termelőszövetkezetben. Hektáronként
hat és fél tonna búzát takarítottak be az idei nyáron. A szomszédok
nem akartak hinni a hírnek, hiszen eddig mindössze négy tonna volt a
legjobb eredmény. A helybéli gazdák csak mosolyogtak a
hitetlenkedőkön, ők ugyanis biztosak voltak a sikerben.
Semmi különöset, semmi megmagyarázhatatlant nem cselekedtek.
Egyszerűen a felére csökkentették a búza vetésterületét, csak azokba
a földekbe került vetőmag, amelyek várhatóan jó termést adnak. Igaz,
az időjárás is kegyes volt hozzájuk, hiszen az idén országos
átlagban is a harmadik legjobb búzatermés volt.
alc. Csak alkalmazkodtak az adottságokhoz
A bakonyi sikernek azonban az ésszerű gazdasági döntés az oka.
Alkalmazkodtak a valós földrajzi adottságokhoz. Ez elméletben nem
volna új, korábban is sokat hangoztattuk e követelményt. Még a
határozatokból sem volt hiány, már az MSZMP XII. kongresszusán,
1980-ban is szerepelt az a megfogalmazás, hogy a méretek, a
mennyiség helyett az eredményt illesse az első hely.
A meghírdetett elvek és a gyakorlat között azonban mindeddig
nagy volt a szakadék. A bakonyi termelőszövetkezet is próbálkozott
korábban a búza vetésterületének csökkentésével, mondván, a dombos,
sekély termőrétegű földeken nem a legjövedelmezőbb ez a növény. A
helyi, hatalmi szervek vezetői mindannyiszor rosszallóan csóválták
fejüket, a szövetkezet szakemberei pedig nem akarták "kikezdeni" a
jóindulatukat. Maradt a búza és a gyengébb jövedelmezőség.
Szót sem érdemelne az eset, ha helyi, elszigetelt jelenségről
volna szó. A hirdetett önállóság és az informális beavatkozás
azonban az egész magyar gazdaság napi gyakorlata volt, s a
mezőgazdaságban egyebek között torz termelési szerkezetet indukált.
A terveket ugyan nem kellett bemutatni a felettes szerveknek, de
azok képviselői járták a gazdaságokat, "tájékozódtak", s intelmeik
kimondatlanul is kötelező érvényűvé váltak. Az informális
beavatkozást a hatalom intézményesítette, hiszen az első számú
vezetői funkciót a felettes szervek bizalmából lehet betölteni, s e
bizalomról szubjektíven döntöttek. A vezetők pedig többnyire
ügyeltek is arra, hogy ne váljanak kegyvesztetté, s kiváltképpen ne
olyan olyan "apróság" miatt, mint a gazdaság jövedelmező termelési
szerkezetének kialakítása. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda 14:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|