 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Afganisztán - szópárbaj az el nem kötelezett csúcson
|
Belgrád, 1989. szeptember 6. szerda (AFP/MTI) - Nadzsibullah afgán elnök az el nem kötelezett orszógok belgrádi csúcstalálkozóján a szerdára virradó éjjel tartott vitában az Egyesült Államokat, Pakisztánt és Szaud-Arábiát tette felelőssé az afganisztáni háború elhúzódásáért. Sürgette, hogy az el nem kötelezettek alakítsanak államfői csoportot az Afganisztánra vonatkozó genfi megállapodások betartatására.
Nadzsibullah azzal vádolta a három országot, hogy
fegyverszállításaikkal fenntartják a háborút. Sőt - mint mondta -,
Pakisztán aktivan részt is vesz Afganisztán egyes vidékein a
harcokban.
Nadzsibullah beszédét a késői óra miatt a részvevőknek már csak
egynegyede hallgatta. Üres volt a pakisztáni küldöttség helye is.
Az afgán elnök javasolta, hogy hívjanak össze nemzetközi
értekezletet Pakisztán, Irán, Kína, a Szovjetunió, az Egyesült
Államok és el nem kötelezett országok részvételével, abból a célból,
hogy megszűnjön az afgán szemben álló felek külső fegyveres
támogatása, és Afganisztán semleges demilitarizált státust kapjon.
Pakisztán hevesen visszautasította Nadzsibullah vádjait. A
pakisztáni küldöttség egy tagja válaszadási jogot kérve elkezdte
pontról pontra megcáfolni az afgán elnök állításait. Elítélte azt
is, hogy ,,egy nagyhatalom ( a Szovjetunió) óriási méretű segítséget
nyújt egy olyan kormánynak, amelyet az afgán társadalom egyetlen
rétege sem fogad el,,. A pakisztáni felszólalás szerint a kabuli
kormány fél éve csak a napi 8 millió dolláros segítségnek köszönheti
fennmaradását.
A pakisztáni küldöttet ridegen félbeszakította az ülés soros
elnöke, Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadításai Szervezet
vezetője, azzal, hogy Pakisztánnak majd módja lesz a válaszadásra,
amikor küldöttségvezetőjére kerül a felszólalás sora. +++
1989. szeptember 6., szerda 08:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|