 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
NDK-menekültek - belga sajtó (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 5. kedd (MTI-tud) - Vezető téma a belga hírközlésben a Magyarországon nyugati kilépésre várakozó NDK-menekültek ügye: a lapok első oldalon foglalkoznak az üggyel, a rádió híradásaiban különtudósításokban, a TV-híradó bőséges jelentésekben, a belga hírügynökség terjedelmes összefoglalókban követi az eseményeket. Visszatérő motívum az, hogy Magyarország két tűz közé került a kérdésben, s csökken a remény a menekültek sorsának gyors és megnyugtató rendezésére.
A Le Soir című nagy polgári lap kedden elsőoldalas
indítóanyagként közli Budapestre küldött tudósítójának, Jean-Paul
Colette-nek írását ,,Legalább 20 ezer keletnémet Magyarországon, a
szabadság kapujában,, címmel. A tudósító szerint lehetséges, hogy
harmincezren is vannak, akik így vagy úgy, de Magyarországról
szeretnének Nyugatra jutni - beleértve azokat az erdélyieket, akik
csatlakozni próbálnak az NDK-állampolgárokhoz. A tudósítás beszámol
arról, hogy az NDK-menekültek, akik könnyű átjutásra számítottak,
csalódottak, pénzük kifogyott, lerongyolódnak, és helyzetük az ősz
beköszöntével egyre aggasztóbbá válik. Tartanak a STASI, az NDK-beli
biztonsági szolgálat ,,NSZK-turistának álcázott,, embereitől is,
ezért bizalmatlanok.
A Le Soir ,,Egyirányú exodus,, címmel külön kommentárt is
szentel a kérdésnek, egymás mellé állítva a bulgáriai törökök, a
szovjetunióbeli zsidók, a Lengyelországban és Romániában élő németek
kivándorlását, amely mind Keletről ,,kifelé,, tart. Mindez jóval
túlmegy az ügy emberi dimenzióján, a történelem mindezt a XX. század
végének vagy átrendeződéseként fogja számon tartani, áll a cikkben.
Az első nem-kommunista kelet-európai kormány létrejöttével
Lengyelországban, Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába való
lassúbb, de biztosabb átmenetével együtt a német exodus hármas
perspektíva része, írja a cikk szerzője: a hidegháború, a szovjet
birodalom végének és egy német egyesítési folyamatnak a kezdetét
jelenti. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NDK-menekültek - belga sajtó (2.rész)
|
A szerző következtetése az, hogy a Nyugat számára végetért az az
időszak, amikor a maga nyugodt prosperitásából szemlélheti, mi
történik a szovjet befolyási övezetben. Ugyancsak vége annak az
időnek, amikor azt lehetett mondani, a németek nem lengyelek és nem
fognak zavarokat okozni Európában. A kereszténydemokrata, vagy
éppenséggel reakciós Lengyelország - mint az Glemp bíboros
nyilatkozataiból következik -, a nem-kommunista vagy éppen
antikommunista Magyarország, a fiatalsága által elhagyott NDK a
belga elemző szerint azt mutatja, hogy közvetlen nyugati beavatkozás
és erőszak nélkül a Kelet a Nyugat javára változtatta meg az erők
egyensúlyát, ami viszont 45 éven át a két Európa közötti kapcsolatok
alapját képezte. +++
1989. szeptember 5., kedd 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|