|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP Reformköreinek II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Megmutatkozott annak az eredménye, hogy az MSZMP Központi Bizottságának jelenlegi tagjait ,,értékelő,, bizalmi szavazás rendezéséről a tanácskozás szervezői csak előzetesen adtak tájékoztatást - ám akkor a nemzetközi sajtó révén hozták a világ tudomására. Az MSZMP reformkörei II. országos tanácskozásának küldötteit azonban úgy tűnik váratlanul érte a közvéleménykutatás szándéka: a résztvevők alig fele szavazott valaki mellett vagy ellen. A hivatalosan meg nem választott szavazatszámláló bizottság mindössze annak a tiz KB-tagnak a nevét hozta nyilvánosságra, akikre a legtöbben voksoltak. Ők abc sorrendben a következők: Berend T. Iván, Csáki Csaba, Horn Gyula, Németh Miklós, Nyers Rezső, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Tőkei Ferenc és Vastagh Pál. Az MTI értesülése szerint ezen a listán először 25 név szerepelt, de nem tudni kik és milyen felhatalmazás alapján úgy döntöttek, hogy csak tiz nevet tárnak a nyilvánosság elé. A szavazólapokat pedig már a tájékoztatás előtt megsemmisítették. Így azt sem lehetett megtudni, kinek a neve maradt egyáltalán a listán, kié nem, s javasoltak-e újabb személyeket. Arról sem szól a fáma, hogy pontosan hányan szavaztak és a tíz politikus egyenként hány voksot kapott. A bizalmi szavazás egyébként a tanácskozás első napján délelőtt zajlott le. Többen úgy vélekedtek, hogy a szavazás célja félreérthető volt és így jónéhányan azoknak a nevét jelölték meg, akiket nem akarnak látni tovább a Központi Bizottság soraiban. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|