 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Megújulás - MSZBT
|
1989. szeptember 1., péntek - A Magyar-Szovjet Baráti Társaság meg akar újulni, és keresi helyét az átalakuló politikai intézményrendszerben - mondotta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Várhatóan még az idén tisztújító országos értekezletet tartanak a mozgalom felfrissítése, fiatalítása érdekében. Azon munkálkodnak, hogy a baráti társaság a háború utáni nemzedék, a fiatalok számára is vonzóvá váljon. Kívánatosnak tartják, hogy a kollektívák mellett egyéni tagjai is legyenek az MSZBT-nek.
Bíró Gyula szólt arról is, hogy a napokban Apró Antallal, az
MSZBT elnökével együtt Moszkvában tárgyalt az ottani
társszervezettel. A megbeszéléseknek kedvező alaphangot adott, hogy
a júliusi magyar-szovjet pártközi tárgyalások során Nyers Rezső, az
MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára munkareggelin
találkozott a Szovjet-Magyar Baráti Társaság vezetőivel. A
tárgyalások alkalmával mindkét fél úgy ítélte meg, hogy a két ország
népeinek barátsága tartós eleme az MSZMP nemzetközi törekvéseinek.
Bíró Gyula elmondta: a mostani megbeszéléseknek az volt a célja,
hogy megvitassák a baráti társaságok feladatait az átalakuló
politikai intézményrendszerben. A magyarországi többpártrendszerben
bizonyára a magyar-szovjet kapcsolatokban is megszűnik az MSZMP
monopolhelyzete, hiszen az új pártok és mozgalmak is keresni fogják
a kapcsolatot a Szovjetunióval. Ennek elősegítése érdekében az MSZBT
a jövőben a közvetlen együttműködés építésére helyezi a hangsúlyt.
Várhatóan előtérbe kerülnek a vállalatközi kapcsolatok, a szakmai
tapasztalatcserék is. Bíró Gyula szerint a Szovjetunióban működő
baráti társaság is átalakul; nagyobb önállóságot kapnak
tagszervezetei, ezek ugyanis jelenleg csak Moszkván keresztül
szervezhetik kapcsolataikat.
A főtitkár elmondta, hogy az alakuló pártokkal, mozgalmakkal
egyelőre még nincs kapcsolata az MSZBT-nek, de a közeljövőben
megnyitják a Barátság Klubot, s ide kerekasztal-beszélgetésre hívják
majd meg az új szervezeteket. A hazánkban élő örmények már
kinyilvánították együttműködési szándékukat, s erősödik a kapcsolat
az itt élő litvánokkal is. Az MSZBT azt is tervezi, hogy
közreműködik a magyar hadifoglyok szovjetunióbeli emlékhelyének
létesítésében.
Bíró Gyula végül elmondta, hogy az MSZBT idei költségvetése
mintegy 45-48 millió forint, ennek 90 százaléka állami támogatás. A
baráti társaságnak közel 50 alkalmazottja van, köztük 20 politikai
munkatárs. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 22:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|