 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
- Keletnémet menekültek - 1. folyt.
|
Nem könnyű döntés ez. Ezekben a hetekben ezrek és ezrek
döntöttek, illetve döntenek. Nyilvánvaló, hogy a szabadságot minden
egyes esetben többre értékelték, mint a szabadságnak az árát, azaz
az esetleges szociális bizonytalanságot Nyugaton. Nyilvánvaló, hogy
minden egyes NDK-polgár annyira torkig volt az ottani viszonyokkal,
hogy inkább otthagyta kedves barátait és hozzátartozóit, inkább
feladta az olcsó lakást és inkább búcsút mondott a "trabi"-nak
becézett kocsinak.
Az NDK vezetői mindezt képtelenek megérteni. Képtelenek
megérteni talán azért, mivel nem hajlandók arra, hogy szembe-
nézzenek a tényekkel, hogy megnézzék az igazi okokat. Vagy pedig, ha
látják is az eredményeket, egyfajta struccpolitikát folytatnak.
Különben fel kellene ismerniök: maga a párt-és államvezetés felelős
ezért a kivándorlásért.
A reformok szükségességének a felismerése azért olyan nehéz a
keletnémet vezetők számára, mivel jelentősen lazították az
utasforgalmat és ennek következtében úgy vélik: ez már elegendő.
Pedig nyilvánvaló, hogy nem elegendő. Az egyik felmérés szerint
1988-ban növekedett a két német állam közötti utasforgalom. Kereken
kétmillió-háromszázezer látogató jött át az NDK-ból a németországi
Szövetségi Köztársaságba és most történt meg első ízben, hogy azok,
akik még nincsenek a nyugdíjas korban, többen voltak, mint a
nyugdíjasok.
Viszont hátrányban voltak a 29 év alatti fiatalok. Ez a
generáció teszi ki az összlakosság 43 százalékát az NDK-ban. A
Nyugatra utazók között csupán 5 százalékkal voltak képviselve.
(folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|