|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Már csak egy kérdésben nincs megegyezés a választási törvénytervezetről a háromoldalú politikai egyeztető tárgyaláson. Hétfőn a Parlamentben tartott középszintű tanácskozáson, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boross Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette, a harmadik oldal egyeztetési nehézségre hivatkozva, egyelőre még nem tudott véleményt kialakítani arról, hogy a társadalmi szervezetek kívánnak-e jelölteket állítani a választásokon. Az MSZMP és az EKA már korábban megegyezett abban, hogy csak pártok indíthatnak jelölteket. Nagy Imre megjegyezte: a harmadik oldal nem kívánja akadályozni a megállapodást, s annak a véleményének adott hangot, hogy a vitát plenáris ülésen kellene majd tisztázni. Ezt követően heves értelmezési vita alakult ki a június 10-én a három oldal által aláírt megállapodás egyik bekezdéséről, mégpedig a harmadik oldal szerepéről. Az EKA azt hangsúlyozta, hogy a harmadik oldalnak támogatnia kell a konszenzust, míg a harmadik oldal arra mutatott rá, hogy a soraikban helyet foglaló szervezetek létét és jövőjét alapvetően befolyásoló döntésekben egyenrangú partnerként kívánnak részt venni, miként a megállapodás is azt tartalmazza, hogy az asztalnál három egyenrangú partner foglal helyet.
Kisebb viták, illetve kompromisszumok után ugyanakkor megegyezés született arról, hogy a következő országgyűlési választásokon 750 ajánlás szükséges képviselőjelölt-állításhoz az egyéni választókerületekben. Elfogadták azt is, hogy a megyei listán azok a pártok indulhatnak, amelyek az adott megyében az egyéni választókerületek 25 százalékában tudtak jelöltet állítani. Megállapodtak abban is, hogy az országos kompenzációs listán - a 150 egyéni és 150 lista szerintin kívüli ötven képviselői hely elosztásáról van szó - azok a pártok indulhatnak, amelyek a megyék 25 százalékában tudtak listát állítani. Egyezségre jutottak abban is, hogy csak azok a pártok jutnak mandátumhoz, amelyek a választásokon legalább 4 százalékos eredményt érnek el. A vita közben előbb az MSZMP, majd az Ellenzéki Kerekasztal kért néhány perces konzultációs szünetet, amelyek sikeresek voltak, mert ennek eredményeként született megállapodás arról, hogy a választások második fordulójában azok az egyéni jelöltek indulhatnak, akik az elsőben legalább 15 százalékos szavazati arányt értek el. Az itt kapott töredékszavazatok alapján osztják majd el az 50 fős kompenzációs listát. (folyt. köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 19:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|