|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar belügyi bánásmód - menekültügyekben
|
München, 1989. augusztus 11. (SZER, Magyar híradó) - Ma délelőtt Gadó György jelen volt a Népköztársaság úti Lukács cukrászdában, ahol ugyanezekről a kérdésekről a Helsinki Bizottság és a Független Menedékbizottság tartott sajtótájékoztatót. - A téma ezúttal ugyanaz volt, mint tegnap a Belügyminisztérium által rendezett sajtótájékoztatón, vagyis a Magyarországról hazájukba visszatérni nem kívánó keletnémet állampolgárok ügye. Hogy ez mennyire magyar ügy is, azt szemléltette a példa, amelyet Fényi Tibor Menedékbizottság képviseletében ismertetett. Egy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár, aki odaát aláírásokat gyűjtött egy emberi jogi felhívásra, a zaklatások elől hozzánk távozott, és írásban kért menedéket a rendőrségen. A válasz kurtán és indoklás nélkül: nem. Az irásabn és szóban közölt döntés után ezt magyart kiutasították. Elmondta Fényi Tibor azt is, hogy értesülések szerint a külföldieket ellenőrző magyar hatóság, a KEOKH több csehszlovák állampolgár után nyomoz, akiket korábban szintén kiutasítottak, megtagadva tőlük a menedéket. A Magyarországon át Nyugatra igyekvő NDK-állampolgárok esete sem egyszerűen egyszerűen két ország ügye, amint a BM állítja, hanem olyan emberi jogi kérdés, amit az idevonatkozó nemzetközi egyezmények szerint kellene megoldani. Maguk a magyar hatóságok is ilyen megoldást tartottak kívánatosnak, amikor erdélyi magyarok a szófiai magyar nagykövetségre menekültek. Miért igyekeznek hát most a keletnémet emigránsok ügyét pusztán az NDK és Magyarország kétoldalú megállapodása alapján kezelni? Az az önkényes eljárás, amelyet a BM a keletnémetekkel szemben alkalmaz, reánk magyarokra is visszaüthet. Tavaly a a rendőrség 1600 embert adott ki, vagyis toloncolt vissza Romániába, és ki mondhatja meg hány volt közöttük ártatlanul üldözött, vagy pusztán magyarsága miatt hátrányt szenvedő ember. A BM ugyanis saját hatáskörében dönt az ide menekülők sorsáról, és a döntés ellen nincs fellebbezés. Ugyanakkor a kérelmezőket senki sem tájékoztatja előre jogaikról, a menedékjog megszerzésének vagy a továbbutazásnak a lehetőségéről. Ebben a vonatkozásban csak annyit tudhatnak, amennyit a rendőrségen esetleg mondanak nekik, de szakszerű és hiteles, társadalmilag ellenőrzőtt írásos dokumentumot nem adnak a kezükbe. A BM szerint nincs pénz rá. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|