 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)
|
Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.
Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország
felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az
gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor
megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán
vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai
államban.
A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli
fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban
a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd
megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a
reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A
beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek
tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint
Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és
hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra
viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég
szakértője.
Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók
magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor
ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre -
jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu
autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő
üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39
milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai
válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően -
jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|