|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- Ellenzéki dokumentumok - 8. folyt.
|
- A Jurta Színház elítéli az MSZMP Budapesti Bizottságának azt a kísérletét, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc legfényesebb dátumát, október 23-ikát kisajátítsa, a gyilkosokat és az áldozatokat, a szánt megbékélés szellemében összemossa. A szovjet csapatok segítségével hatalomra került MSZMP hóhérkülönítményei százakat végeztek ki a megtorlás éveiben, tízezreket et zártak börtönbe, százezrek kényszerültek hazájuk elhagyására. Mindezek következményeként az ország súlyos válságba került, megnyomorították a nemzetet, gyermekei sorsát kilátástalanná tették. Az MSZMP jelenlegi vezetői a mai napig nem határolták el magukat elődeik bűnös poltikájától. Épp ezért nincs erkölcsi hitelük és joguk ahhoz, hogy a magyar nép legszentebb ünnepét kisajátítsák. A hóhér és az áldozat között a kötél nem baráti kapocs. Budapest, 1989. július 21-ikén, Romhányi László elnök, Bogád Antal ügyintéző". X X X Közel 50 esztendővel aláírása után ismerte el először egy szovjet vezető annak a titkos paktumnak létét, amelyet Sztálin és Hitler kötöttek, és amelyben felosztották egymás között 1939-ben Lengyelországot és a baltikumot. A ZDF nevű nyugatnémet tévében július 23-ikán este a következőket mondta Valentyin Falin az SZKP külügyi osztályának vezetője. - Jóllehet nem kritika nélkül szemlélem a forrást, egy titkos kiegészítő jegyzőkönyv létéhez nem fér kétség. - Ennek a szövegét a Szovjetunióban még nem tették közzé. Ime szó szerinti fordításban a német jegyzőkönyv alapján a szigorúan titkosnak minősített szöveg. - "A Német Birodalom és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött meg nem támadási szerződés aláírása alkalmából a két fél alulírott meghatolmazottjai szigorúan bizalmas eszmecseréken megvitatták kelet-európai érdekövezeteik meghatározásának kérdését. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|