|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Utca keresztelés
|
München, 1989. július 21. (SZER, Világhíradó) - Gadó György kommentárját hallják arról, hogy indokolt-e megváltoztatni a Münnich Ferenc utca nevét. - Harmadszor ismételte meg a nemrég megalakult Magyar Október Párt azt az utcai akcióját, aminek során a budapesti belvárosban húzódó Münnich Ferenc utcát visszakeresztelte korábbi nevére, Nádor utcának. A megismétlés azért vált szükségessé, mert az egyik nap kiragasztott feliratokat másnapra a hatóság eltávolítatta. Másodjára is ugyan ez történt, és most - midőn e sorokat írom - nem tudom még, vajon harmadszorra másként esett-e. Van-e értelme ennek az akciónak, ennek a - mondhatnám úgy is - szívóskodásnak? Bizonyára sokan vélekednek úgy, hogy mihaszna dolog ez, felesleges kakaskodás, végtére is nem mindegy, mi a neve annak az utcának? Változtat ez valamin? Nincs fontosabb dolgunk, sürgetőbb bajunk? De ha már mindenáron meg akarják változtatni az utca nevét, miért nem az illetékes hatósághoz benyújtott petíció útján szorgalmazzák ezt, miért önkényes cselekvéssel akarnak célt érni? Magam is hajlamos lennék elfogadni ezeket az ellenvetéseket, de gondolkodóba ejt valami, az, ami a Kádár János temetése kapcsán mutatkozott meg. Nevezetesen az a törekvés, hogy összebékítsék a tüzet a vízzel, a forradalmat az ellenforradalommal. Az a törekvés, aminek a fennálló hatalom bizonyos körei adnak hangot, de aminek a társadalom egy része is hívéül szegődik, vagy inkább behódol, és aminek a lényege az, hogy 1956 forradalmának látszólagos tisztelete mellett fenntartsák a kádári ellenforradalom kultuszát. Ezt veszélyes törekvésnek tartom. Veszélyes azért, mert félrevezetheti a társadalom igazi demokráciát akaró erőit. Lefegyverezheti őket, elhitetve, hogy nem kell ide semmiféle elszánt ellenzéki tömegmozgalom, a mi felvilágosult és nagylelkű kommunista pártunk magától is kész végrehajtani a kívánt változásokat. Miközben ugye Kádár és fegyvertársai érdemét is elismerik, hiszen ők - úgymond - valójában ugyanazt akarták. (folyt.)
1989. július 21., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|