 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Bush - visszhang
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. július 14. péntek (MTI-TUD) - Az amerikai sajtót, a rádiót, a televíziót még pénteken is foglalkoztatta George Bush elnök budapesti látogatása, jóllehet a fő figyelem természetesen a párizsi csúcstalálkozóra irányult. A lapok - a fehér házi tájékoztatás alapján - megismételték, hogy az amerikai elnök a csúcs központi kérdésévé kívánja tenni a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó támogatást, valamint annak összehangolását a hét vezető tőkés ország között.
A CBS kommentárjában rámutatott: míg Bush elnök Párizsban síkra
száll a két kelet-európai ország megsegítéséért és valószinűleg
sikert is arat, hazatérve, sajátos módon, viszont harcolnia kell
majd saját törvényhozásával, amelyben jelentős ellenzéke van a
támogatásnak. A kommentár ezzel Jesse Helms szenátorra és társaira
célzott. A szenátusban a republikánus szélsőségesek mindeddig
ellenzik, hogy Magyarországra kiterjesszék az amerikai beruházások
állami biztosítékait.
A The Washington Post pénteken emlékeztetett rá, hogy Bush
1983-ban tett, első budapesti látogatása után Bécsben mondott
beszédében Magyarországot és - Romániát jelölte meg, mint a két
országot, amelyek az amerikai támogatás, a ,,megkülönböztetés,,
politikájának középpontjában állanak. ,,Romániát emberi jogi
politikája az utolsó helyre tette azok sorában, amelyek elnyerhetik
Washington támogatásat,, - írta a lap. Egyúttal kiemelte: Bush
,,szinte üres zsebekkel,, érkezett Varsóba és Budapestre. Míg
Lengyelországban szinte nyíltan adtak kifejezést csalódottságuknak,
Magyarországon mind a kormány, mind az ellenzék elégedett volt. A
lap idézte Kovács László külügyi államtitkár beszédét, amelyben
rámutatott, hogy Magyarorsztág nem kölcsönöket, hanem elsősorban
erkölcsi támogatást várt. Kis János filozófus, az SZDSZ tanácsának
tagja a lapnak adott telefoninterjúban kijelentette: ,,Tudom, az
Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy könnyű kézzel
hiteleket adjon (...) Bush látogatása érdekes esemény volt, jele
annak, hogy a Jaltával kezdődött folyamat lezárul és új korszakot
kezdünk,,.
A lap véleménye szerint Bush varsói és budapesti útjának
legnagyobb jelentőségét az adja, hogy milyen kihívást jelent a
Szovjetunió számára, jóllehet mind Bush, mind Baker külügyminiszter
és mások hangoztatták, hogy nem ez a cél.+++
1989. július 14., péntek 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|