|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ kispesti szervezetének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. július 14., péntek - A jelképek mérhetetlen szerepet játszanak életünkben. Iustitia alakja századok óta szimbóluma a részrehajlás nélküli, megvesztegethetetlen ítélkezésnek. A jelképek mérhetetlenül közömbösek az iránt, ami az általuk díszített homlokzatok mögött zajlik. Számtalan, az igazságosság mindenkori eszményét és aktuális normáit megcsúfoló bírói ítélet született a századok során Iustitia jegyében. A jelképek, ha következetesen megcsúfolják őket, értelmüket veszíthetik, kiüresedhetnek, más tartalmakat kaphatnak. Az ötágú vörös csillag születésekor a kettészakadt munkásmozgalom oroszországi bolsevik ágából kinőtt irányzatának jelvénye volt, mely irányzat a társadalmi igazságosságot proletárforradalom útján akarta megteremteni. Az évtizedek során a cári orosz birodalmi gondolatot szervesen továbbörökítő sztálini birodalmi gondolat, s a jogállamiság és a szabadságjogok normáit megcsúfoló, a társadalmat kisajátító pártállam szimbólumává lett. Ma, amikor a magyar társadalom legjobb erői 33 év után újra nekifeszülnek a jogállamiság és a demokrácia megteremtésének, különös jelentőséget nyernek a politikai jelképek és sorsuk. A letűnő pártállamiság szimbóluma, hogy számtalan közintézmény, gazdasági és kulturális, egészségügyi és közigazgatási, oktatási és egyéb épület homlokzatát díszíti az ötágú vörös csillag, közöttük az Országház kupoláját is. Ahogy annak idején ezek a sztálini mintájú 1949-es alkotmány és a benne leírt népköztársasági címer életbelépését követően nyilvános jogi szabályozás nélkül kerültek fel a helyükre, akként ma hasonló módon indul meg a leszerelésükre irányuló mozgalom - mint a János-hegyi kilátó, vagy a Magyar Televízió épülete esetében. A jogállamiság megteremtése, az MSZMP és az állam szétválasztása, a társadalom emancipálása azonban nem történhet csupán a jelképek szintjén - még a jelképeket sem elegendő pusztán egy jelképes aktus keretében eltávolítani. Ha 1949-ben születhetett belügyminiszteri rendelet, mely szankcióval fenyegetve rendelte el a Kossuth-címer levételét vagy letakarását mindenhonnan, még a gépkocsik rendszámtáblájáról is, ha 1981-ben akadt jogszabály, melynek alapán büntetni lehetett a legális szolidaritás jelvényének viselését, akkor most éppen az elmúlt negyven év gyakorlata miatt kell - nehogy a jövőben újra előfordulhasson - jogszabályban is rögzíteni, hogy a pártjelvények használata csak a pártépületeken megengedett. (Természetesen nincs helyük az ország címerében sem, de ez már - remélhetőleg - szinte befejezett ténynek tekinthető.) (folyt.köv.)
1989. július 14., péntek 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|