|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Bush-körút - Novoje Vremja (1. rész)
|
Moszkva, 1989. július 11. kedd. (MTI-tud) - Az amerikai kormányzat szándéka a kelet-európai szövetkezeti és magánszektor fejlesztésének ösztönzésére, a szabad piac kialakítására nem mond ellent a szocialista országok többségében megvalósuló reformok irányának. Ezt a helyzetet, a célok bizonyos mértékű egybeesését ki kell használni. E folyamatok megteremtik az alapot ahhoz, hogy megszilárduljon az eltérő rendszerű államok külcsönös függése gazdasági és kulturális téren egyaránt - írja a Novoje Vremja legújabb számában Mihail Kozsokin.
A Bush-kormányzat kelet-európai politikáját elemezve az amerikai elnök varsói és budapesti látogatása alkalmából a szovjet hetilap emlékeztet arra, hogy Washington a ,60-as évektől kezdve vezette be ,,differenciálási politikáját,, e térség tekintetében. Az amerikai értékelés kritériuma korábban az volt, hogy a szocialista országok vezetése mennyire mond ellent Moszkvának, most viszont annak alapján itélik meg ezeket az országokat, hogy mennyire léptek előre a reform útján. Amerikai értelmezésben ez lényeges politikai és gazdasági liberalizációt jelent, s Bush szavai szerint a nyugati segítséget is ezzel párhuzamosan folyósítják majd. A Novoje Vremja megitélése szerint a ,,differenciálási politika,, ma is érvényben van: az kap segítséget, aki képesnek mutatkozik a gazdasági konjunktura valódi javitására. Washingtoni értékelések szerint a ,70-es évek hitelei csak a jelen helyzet stabilizálását segítették elő a szocialista országokban, a mostani feltételek értelmében viszont a befektetett pénznek nemcsak hasznot kell hoznia a hitelezőknek, hanem elő kell segítenie a szövetkezeti és magánszektor fejlődését, a szabadpiac kialakulását, így integrálva a szocialista országokat a világgazdaságba. A szovjet lap utal a szocialista országokban felbukkanó, olyan ,,tradicionális,, aggodalmakra, hogy e szektorok a vegyesvállaltok létrehozásávál valójában a nyugati tőkének rendelik alá magukat. Ezt cáfolandó, megállapítja: a szövetkezetek és a magánszektor jelenlegi állapota a szocialista országokban nem biztosít számukra versenyképességet a világpiacon, az állam támogatására szorulnak, hogy bekapcsolódhassanak a világpiac vérkeringésébe. A lap szerint a Szovjetuniónak is hasonló fejlődési utat ajánlottak, de - mint a Novoje Vremja írja -, Magyországtól és Lengyelországtól eltérően ebben az országban még nem jutottak túl a szövetkezetek fejlődésének kezdeti szakaszán, nem ismerték el a szövetkezeti és magánszektor egyenjogúságát az államival. (folyt.)
1989. július 11., kedd 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|