|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- Az MSZMP frakciói - 2. folyt.
|
Na most, mint köztársasági elnök, ugye feltehetően ki fog lépni az MSZMP-ből, és hogyha kilép az MSZMP-ből, akkor ezzel valóban egyfajta szabadságot kap. Szabadságot adott esetben arra is, hogy megalakítson - ha majd már nem lesz elnök, köztársasági elnök -, esetleg megalakítson egyfajta - ahogy mondta - az Ő szemei előtt lebegő egyfajta baloldali szociáldemokrata-, nyugati mintájú szocialista pártot. Mondom, ezt el tudom képzelni. Ami a Grósz mögött álló tömegeket illeti, ebben sem vagyok egészen biztos. Én úgy gondolom, hogy Grósz Károly az elmúlt hónapokban, hetekben olyan sikerrel járatta le saját magát, hogy igazán őbenne már senki nem hisz. Nem a reformszárny, az automatikusan nem, és nem a konzervatívok sem, mert azokat is nem egyszer cserben hagyta más nyilatkozataival. Grósz Károly mindenkinek a kedvében akart járni, és ahogy ez ilyenkor lenni szokott, nem sikerült igazán mindenkit meggyőzni, megnyerni a maga számára. Na most az - persze itt az ember csak az érzelmeiről, érzéseiről beszél -, hogy a Ribánszkyéknak nagy csoportja lehetett, hát én ebben sem vagyok biztos. Én nem tudom. Az MSZMP-én belül szerintem rengeteg irányzat van, ezt ők négyen úgy mondták, hogy ők korántsem ölelik fel az összes irányzatot az MSZMP-én belül, és azt hiszem, hogy ebben igazat mondtak. Hogy aztán most ki mögött hány van, melyik a legerősebb szárny, az nem derült ki ezekből a vitákból, pontosabban amit a vitákról közzétettek. Az én érzésem az az, hogy pillanatnyilag annyi derült ki - és ezt el is lehet fogadni, mint talán igazságot -, hogy az MSZMP vezetősége kénytelen-kelletlen megegyezett abban, hogy most ez a négy ember áll ott elől, és egyetlen cél a választások megnyerése. Ennek érdekében ők mindenféle kompromisszumra hajlandók. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|