 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
- A hallgatók fóruma 4. folyt.
|
Tudom, hogy furcsa, hogy a SZER-nek írt levélben dícsérik a volt
KISZ néhai lapját. De talán az anyagi ok mellett az is közrejátszott
a lap megszüntetésében, hogy nem volt teljesen a KISZ lapja. Talán a
DEMISZ nem tart igényt a KISZ kevés jó hagyományára. A Magyar
Ifjúság munkatársai, cikkírói már évekkel a mostani fordulat éve
előtt próbálták gyarapítani a fiatalok történelmi ismereteit.
Emlékezetes számomra a "Mire jó a történelem" című vitasorozat
1986-ból. Ebben a történelemetanítás mostoha és tarthatatlan
helyzetét elemezték. Sorozatban közölték Kósa Csaba író regényeit
például az árpádházi uralkodók korából. Sokan először itt
olvashattak Trianonról, Erdélyről és a környező területek
magyarságáról. Már évek óta rendszeresen közöltek tudosításokat és
nem óvodás színvonalon. Mindezt akkor, amikor még kevésbé volt
divatos téma. Mindenképpen tiszteletet érdelmelnek alapítványaik. A
"Maradj köztünk" alapítvány révén a hivatalos sajtóban először
foglalkoztak a kábítószeres fiatalok addig tabuként kezelt
problémáival. A magyar művészetért alapítvány kuratóriumát,
demokratikusan, az olvasók szavazatai alapján választották.
Fölösleges mondani, hogy Csoóri Sándor vagy Sinkovits Imre nem a
KISZ egyoldalú szempontjai alapján döntött e díjak odaítéléséről.
Tíz éve Bécsben élő hallgatónk telefonálja.
- Most állandóan olvasom a magyar újságokat. Azt látom a
Népszabadságban, hogy mennyire föl vannak háborodva, hogy a románok
építik a kerítést a határon. Milyen alapon van ez az ország ezen
ennyire felháborodva? Hiszen ők is csak néhány hónapja kezdték
bontani a saját kerítésüket. Én 27 éves koromban tudtam először
kijönni abból az országból, most osztrák államplolgár vagyok. Milyen
alapon vannak úgy felháborodva, hogy a románok építik a kerítést,
amikor ők 40 évig bezártak minket? Persze, hogy én is elítélem a
román kerítést, nem erről van szó. Hanem arról, hogy milyen alapon
mernek most ők, egy szót is szólni.
- Talán azon az alapon, hogy egy diktatúrából éppen kievickélő
rendszer okkal szomorodik el egy másik diktatúrán. (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|