|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (42. rész)
|
Csupán néhány országban térnek el ettől: békében önkéntesekből álló haderőt tartanak fenn, háború esetére azonban ezen államok is általános hadkötelezettséget érvényesítenek. Emellett az országok egy részében kombinált megoldásokat alkalmaznak: az általános hadkötelezettségre épített reguláris haderők kiegészülnek önkéntesekből szervezett milíciákkal. Hazánkban az első világháború éveit leszámítva 1939 óta van általános hadkötelezettség. Ez felel meg a XX. században a modern kor és a hadseregépítés korszerű követelményeinek. Ugyanakkor korszakváltáshoz közeledünk ezen a téren is. A hadügy fejlődése békeidőben a hivatásos katonák növekvő arányát követeli meg, de még nem nélkülözheti a sorozott állomány igénybevételét, a jelentős számú, jól felkészített tartalékost, bár megfelelő feltételek esetén szolgálati idejük egyre csökkenő mértékű lehet. Korunkban a védelem, a biztonság elsődlegességének messzemenő figyelembevételével is tekintettel kell lenni olyan társadalmi igényekre, melyek az alapvető emberi jogok, a lelkiismereti és a vallásszabadság alapján jelentkeznek, s megfelelő törvényes szabályozás hiányában feloldhatatlan konfliktust idézhetnek elő az állam és az egyes állampolgárok viszonyában. A hadkötelezettség és a lelkiismereti szabadság, mint alkotmányos rendelkezések, bizonyos esetekben előforduló disszonanciájának feloldására és a harmónia létrehozására tett kísérleteknek számos formája, módja alakult ki Európa sok országában. Hazánkban 1977-ben tették meg az első lépést a hadkötelezettség és a lelkiismereti szabadság felismert ellentmondásának feloldására, amikor bevezették, törvényesen lehetővé tették a fegyver nélküli katonai szolgálatot. Ez esetben a Jehova tanúi és a nazarénus felekezethez tartozókról volt szó, akiknél a hitelveik tiltják a fegyverhasználatot. Az intézkedés azonban csak részben érte el célját, mivel a Jehova tanúi ezt a formát sem vállalták, s 1977 óta a szolgálat megtagadóinak 95 százalékát épp e felekezet tagjai tették ki. Emellett egyre szélesebb körben jelentkezett az az igény is, hogy azoknak is lehetővé tegyék a fegyver nélküli, vagy számos országban már kialakult polgári szolgálatot, akik igazolható módon, lelki alkatuk alapján nem tudják vállalni a fegyveres szolgálatot. A törvényjavaslat az állampolgári egyenlőséget tartja szem előtt. Ezért minden hadkötelest egyenlőként kezel - akár katonai, akár polgári szolgálatban teljesíti a haza iránti kötelezettségét. (folyt. köv.)
1989. június 28., szerda 19:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|