|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (1. rész)
|
1989. június 25., vasárnap - Az MSZMP elnökségének négy tagja közös nyilatkozatot adott Sándor Istvánnak, a TV-Híradó főszerkesztő-helyettesének. Az alábbiakban - rövidítve - a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk az interjú szövegét.
Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP új elnöke, Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter; ők négyen együtt alkotják az MSZMP tegnap megválasztott új elnökségét. Azt hiszem, hogy a hét nézőit nagyon érdekli az a kérdés, hogy ki most Önök közül az MSZMP első embere? Nyers Rezső: Szerintem, nem ez az alapvető fontosságú politikai kérdés. Mi négyen - a párt vezető szervének a bizalmából - azt vállaltuk, hogy együttesen irányítjuk a pártot. Én tehát nem az alá- és a fölérendeltséget tartom meghatározónak. Arról van szó: egymás között megosztjuk a feladatokat, és a legfontosabb politikai kérdésekben közösen készítjük elő a döntéseket. - Annak idején - a májusi pártértekezleten - a pártelnök tisztségét, nem utolsó sorban azért hozták létre, hogy Kádár János számára egy átmenetet találjanak. Gondolom, hogy az a pártelnöki tisztség, amelyet most Nyers Rezső tölt be, már egészen más jogosítványokkal rendelkezik. Nyers Rezső: Igen, Kádár János lényegében tiszteletbeli elnöki funkciót gyakorolt a pártban, a mostani állásfoglalás szerint ez érdemi politikai funkciót jelent. Az elnök tehát konkrét gyakorlati tevékenységet fejt ki a párt vezetésében: elnököl a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság ülésein; a főtitkárral együtt lát el bizonyos kül- és belpolitikai feladatokat. Grósz Károly: Bár azért ehhez hozzátartozik, hogy a májusi pártértekezleten létrehozott pártelnöki tisztség is eredetileg abból a koncepcióból született, hogy a párt elnöke aktívan részt vesz a politikai közéletben. A gyakorlat és az eredeti elképzelés között kialakult jelentős különbség alapvető oka Kádár János egészségi állapota volt, az, hogy Kádár János már nem tudta vállalni azt a politikai közéleti szereplést, amire pedig a pártnak nagyon nagy szüksége lett volna. Ugyanakkor való igaz, hogy a mai felfogás szerint az elnöki tisztség, bár a korábbi felfogással összhangban, de mégis egészen más. A lényeg az, hogy az elnök vegyen részt a politikai közéletben, és mint a viták során azt tisztáztuk, az elnöki tisztség végleges és személyektől függetlenül hosszú távra szól. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|