 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
KB-ülés - japán visszhang (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. június 25. vasárnap (MTI-tud) - Japánban, ahol a hét végén csak rendkívüli esetekben szólalnak meg politikusok, az MSZMP Központi Bizottsága ülésének első értékelését és elemzését a sajtó tette meg. A lapok és a Jiji Press hírügynökség a párt szervezeti átalakítását, Nyers Rezső kiterjesztett jogkörű elnökké választását és a négytagú elnökség kijelölését egyértelműen a reformokat előrevivő szárny hatalomra kerüléseként, és Grósz Károly pozíciójának meggyengüléseként értelmezik.
A Szankei Simbun valószínűsíti hogy Grósz Károly már
szeptemberben lemond. A cikk ugyanakkor a főtitkár javára írja, hogy
,,a gazdaság újjáépítésének az igényével és a reformelvárásokkal a
háttérben Grósz Károly merész politikai programmal állt elő, ami
egyebek klözött a többpártrendszer létrehozásában, Dél-Koreával való
államközi kapcsolatok kiépítésében, a magánvállalatok aktivitását
előmozdító társasági törvény létrehozásában nyilvánult meg,,.
Ugyanakkor a Szankei azt is hangsúlyozza, hogy ,,1956 megítélésében
Grósz Károly hibás nézetet képviselt, és elhatárolta magát Pozsgay
Imrétől és a reformokat előre vívő csoporttól. Újabban a
refomrszárny bírálta, határozatlansága, a vezetői erő hiánya,
következetlensége miatt.,, A lap fordulópontnak tekinti június
16-át, amikor ,,az állami szintű temetéssel pont került a magyar
forradalom újjáértékelésére és a reformokat előmozdító csoport
teljes mértékben átvette a hatalmat,,. Idézi a cikk Szűrös Mátyásnak
a napokban elhangzott beszédét is, amelyben - a japán lap szerint -
név nélkül ugyan, de félreérthetetlenül Grósz Károlyra utalva
kifejtette: ,,A párt élén olyan vezetőre van szükség, aki népszerű
és kellő intelligenciával rendelkezik. A következetlen
politikusoknak maguknak kell felelősséget vállalniuk.,,
Helyzetelemzésében a Szankei arra is rámutat, hogy míg 4 évvel
ezelőtt az MSZMP támogatóinak aránya 66 százalék volt, jelenleg
mindössze 24 százalékos, következésképp, ha ez a tendencia
folytatódik, a jövő évi választásokon elkerülhetetlen lesz a párt
veresége. Grósz Károly a cikk szerint a népszerűségi lista nyolcadik
helyére esett és változatlanul az élen áll Pozsgay Imre, akinek
főtitkárrá választását szorgalmazza a reformszárny. (folyt.)
1989. június 25., vasárnap 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|