|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román határ
|
München, 1989. június 20. (SZER, Magyar híradó) - Tamás Gáspár Miklós kommentárját hallják azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Romániában a magyar határ közelében óriási drótkerítést építenek. - Amikor Ceusescu-elnök beidézteti a magyar nagykövetet, és diplomáciai jegyzék gyanánt egy gyalázkodó irományt nyújtott át neki, amikor munkásgyűléseket szervez, vagy szerveztet országszerte, ahol a szerencsétlen dolgozókat arra kényszerítik, hogy magyarellenes örjőngésben vegyenek részt, és amikor hihetetlen erővel dühöng a magyarellenes propaganda, sok mindent kell együttesen tekintetbe vennünk. Az egyik az, hogy Ceausescu-elnök bizonyos értelemben örül annak, ami Magyarországon történik, mert megismételheti azt, amit a román kormányzat 1956-ban tett, amikor a budapesti fejleményeket kihasználta az erdélyi magyar lakosság ellen. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy hosszú évtizedek elszigeteltsége után azok a rágalmak, amelyeket a román vezetés a termékeny magyarországi zűrzavarra, a demokratikus alakulásra szór, bizonyos hitelre találhatnak. Ugyanakkor föl kell hívni arra is a figyelmet, amiről a tegnapi Timesból értesülhettünk - amelyet először a Times írt meg a nagy lapok közül annak a történetét - hogy a román hatóságok falat építenek a román-magyar és a román-jugoszláv határ mentén és ezáltal elzárják az útját azoknak, akik a szörnyűséges terror-rendszer elől menekülnek. Egy ilyen fal építése önmagában is casus belli békeidőben két ország között, és különösen azzá válhat, ha egyéb tekintetben is növekszik a feszültség Románia és Magyarország, kisebb mértékben Románia és Jugoszlávia között. (folyt.)
1989. június 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar-román határ - 1. folyt.
|
A helyzet tehát igen bonyolult és nagyon nehéz és ellentmondó tényezők között kell utat találni, de azt gondolom, hogy a kellő szilárdság és józanság az hosszú távon kifizetődik. A romániai belső viszonyokat megváltoztatni nem áll módunkban, tehát a provokációra nem szabad hisztérikusan válaszolni, és különösen nem szabad olyan amatőr világpolitikai játszmányba bocsátkozni, amelyek csak árthatnak valamennyiünknek. - A pontosság kedvéért megjegyzem, hogy Tamás Gáspás Miklós a nyugati lapok tudósítása alapján falról beszélt, valójában a budapesti rádió nyomán drótkerítésről van szó, ami persze elvont értelemben szintén fal.+++
1989. június 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|