|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. június 19., hétfő - A többpártrendszerű politikai struktúra kialakulása szükségszerűvé teszi Magyarországon a hatalom megosztását - hangsúlyozta Schmidt Péter államjogász az Országgyűlés független képviselőcsoportjának hétfői ülésén tartott előadásában. Rámutatott: fel kell építeni a parlamentáris rendszert, s ki kell alakítani a hatalom különböző intézményeit. A köztársasági elnöki funkcióról szólva kiemelte, hogy e közjogi méltóságnak a megválasztása nem a lakosság feladata, mert ez ellentétes lenne a parlamentarizmus rendszerével. Az alkotmányozási folyamatról szólva úgy vélte, hogy nem időszerű még az alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök intézményének létrehozása. Ennek az új alkotmány elfogadását követően kell megtörténnie.
Az alkotmánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy az új alaptörvényt az új országgyűlésnek kellene elfogadnia, addig csupán széles körű társadalmi vitának van helye a koncepcióról. Érvként említette meg, hogy az 1985-ben megválasztott mai parlament ugyan legitim, de a politikai struktúrában végbement változások következtében már nem tudja tükrözni a társadalom tényleges erővonalait. A választásokkal kapcsolatban Schmidt Péter elmondta: véleménye szerint átmenetileg a kombinált választójogi rendszer alkalmazása lenne célszerű. Szerinte 50 százalékban lajstromos, 50 százalékban egyéni választókerületi megoldást kellene alkalmazni. Az ülésen részt vevő Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a törvényelőkészítő munkával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy átmeneti helyzetben vagyunk, ezért már a többpártrendszer kialakulása során szükséges akceptálni az új pártok és szervezetek véleményét. A vitában több képviselő megkérdezte: az új pártok megjelenésével van-e egyáltalán esélyük a következő választásokon az egyéni jelölteknek? Schmidt Péter szerint a következő választásokon mindenképpen van, 10 év múlva azonban nem lesz. Tölgyessy Péter, az SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy az arányos választójog alkalmazása nem lenne szerencsés, mert kormányozhatatlanná tenné az országot. A kisebb pártok tisztán listás választások esetén aránytalanul nagy súlyhoz jutnának, mert előfordulhatna, hogy nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Épp ezért szerinte a következő választásokon háromnegyed részben az egyéni választókerületi formát, negyedrészben a listásat kellene alkalmazni. Annál is inkább, mert az első időszakban nagyon fontosnak tűnik a személyiségek jelenléte a Parlamentben, s így az önállóan induló jelölteknek is esélyük lenne. (folyt.köv.)
1989. június 19., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|