Rendszerváltás és az MTI

	A Mindszety-per -
London, 1989. június 11. (BBC, Panoráma) - Hallgassák meg Varga Sándor, Londonban élő magyar református lelkipásztor elmélkedését: - Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek Magyarország hercegprímása peréről mind Magyarországon, mind a nyugati világban sok tanulmány és cikk jelent meg, köztük magának a hercegprímásnak több nyelven kiadott emlékiratai. A nyugati világban élő magyarok számára kiadott Magyar Hírek című folyóirat május végén megjelent számában Gergely Jenő számol be a Rákosi Mátyás által tervezett és elrendelt úgynevezett koncepciós bűnper előzményeiről és lefolytatásáról. A beszámolót követően a lapban Cserháti József pécsi püspök interjúja foglalkozik a hercegprímás egyéniségével. - A háborút követő első években Rákosi Mátyás először az ország óriási többségét képviselő nem kommunista pártok felszámolását hajtotta végre, hogy kialakítsa és megszilárdítsa a maga diktátori hatalmát. De már ebben az időben is nagy figyelmet fordított az egyházaknak a magyarság életébe betöltött szerepére. Alaposan felkészült arra is, hogy megtörje a magyar egyházak életerejét, és ezzel elindítsa őket a pusztulás útján a végső megsemmisülés, eltűnés felé. Mindszenty József hercegprímás, akit bátor magatartásáért már a nyilasok is letartóztattak és bebörtönöztek, jól ismerte az egyházáról szóló marxista elméletet és az elmélethez kapcsolódó célokat. Sohasem volt kétsége afelől, hogy a Rákosi vezette magyar kommunista párt mindent el fog követni, hogy a magyar életet hűségesen szolgáló és gazdagító egyházak élvezte vallásszabadságnak véget vessen. Rákosi ugyanis következetesen - elveihez és céljaihoz hűen - még akkor is a vallási közösségek megtörését munkálta, amikor - amint azt néhány parlamenti felszólalás is igazolja - a Magyarországon megvalósítandó teljes vallásszabadságról szónokolt, és azt mint az új világ egyik jelentős eredményét világította meg. (folyt.) 1989. június 11., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Mindszenty-per - 1. folyt.
Az egyházak befolyásának visszaszorításában az egyik első feladat az iskolák államosítása volt. Ez azonban nem ment a pártigény és -program egyszerű bejelentésével. Le kellett győzni az egyházak ellenállását. Elsősorban a megalkuvást nem ismerő Mindszenty Józsefét és az evangélikus Ordas Lajos püspökét. Mivel országszerte rendezett tüntetésekkel, burkolt vagy nyílt fenyegetésekkel semmiféle eredményt nem ért el az országot hatalma alá gyűrő párt, sőt akarata és kívánsága ellenére a gyűlölt főpap, Mindszenty József népszerűségét növelte, megkezdték a kirakatper előkészítését és végrehajtását. Céljuk érdekében gondosan válogatták ki a letartóztatandó személyeket, azokat a közéleti férfiakat, akiknek élén Mindszenty hercegprímás úgy tűnhetett volna fel, mint a hazája és népe javát eláruló egyházi vezető. Mindszety József hercegprímás emlékirataiból derül ki a legjobban, hogy a sikeres bírósági színjáték érdekében milyen eszközöket vett igénybe a pártrendőrség különosztaga mind a hercegprímás, mind társai esetében. Természetesen sok adat van, amiről még senki sem, vagy csak nagyon kevesen tudnak. Ezek az adatok a bűnper rendezésében részt vevők tárgyalásaira, a vádlottak megtörésére eltervezett módszerekre vonatkoznak, és a borzalmas kínzásokat végrehajtó személyzetre, ezenkívül Rákosi és társai beszélgetéseire és alkalmi utasításaira a pert rendezők számára. A Magyar Hírekben megjelent cikket követő interjúban megszólaló Cserháti József pécsi püspök szerint Mindszenty hercegprímás korunk egyik tipikus szimbólumává vált, annak a keresztyénségnek jelképévé, amely szembe került a XX. század vallástalanságának áradatával. (folyt.) 1989. június 11., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Mindszenty-per - 2. folyt.
Az elvek szintjén állva nem tudott megalkudni és meghajolni senki és semmi előtt, s ez olyan korban, döntő években, mint az 1945-öt követő időszak, eleve meghatározta a marxista államvezetés céljainak értékelését. Világosan látta benne, amit nyíltan ki is mondott, hogy a Rákosi rendszere nemcsak az egyház meggyöngítésére, hanem annak végső felszámolására tör. Mindszenty hercegprímásnak ezt a látását a későbbi fejlemények világosan igazolták is. Hatalmas mértékben nőtt a vallástól, az egyházaktól elidegenítettek száma, a magyar nép lelki és erkölcsi züllésbe süllyesztését eredményező kormánypolitika vészes gyümölcse. A hercegprímás teológiai képzettségét és műveltségét felvető kérdésre válaszolva Cserháti püspök azt emelte ki, hogy Mindszenty József jó hitoktató és igehirdető hírében állt, a II. vatikáni zsinatot azonban a maga mélységében nem tudta megfelelően értékelni. Interjúja végén Cserháti József pécsi püspök megállapítja, hogy a hercegprímás rehabilitálása már megindult ügynek tekinthető, a nevezetes koncepciós per felülvizsgálatának megkezdésével. A hercegprímás, bármit is fogtak reá - mondotta a püspök - úgy áll előttünk, mint az örök emberi értékeket tisztelő ember és a magyarság megmentéséért a végsőkig elmenő hazafi. Magyar akart lenni, a magyarságért sokat tett és szenvedett. Úgy áll előttünk és a világ előtt, hogy mint ember tiszta és fenséges magasságban tündöklik. A Mindszenty rehabilitáció kapcsán természetesen sorra kell kerülnie az ártatlanul bebörtönzött és meghurcolt, hallgatásra ítélt egyházi vezetők és papok ügyének is, hogy az ország a maga teljességében láthassa az egyházak életének céltudatos kíméletlen szűkítését, az államhatalom minden eszközével és magából az egyházból kiválasztott és beszervezett gyászpapokkal és laikusokkal, akikből a protestáns egyházak esetében többen a legmagasabb egyházi tisztségek betöltésével üldözték az anyaszentegyházat. (folyt.) 1989. június 11., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Mindszenty Per - 3. folyt.
Az új vallásügyi törvénnyel egyidőben olyan törvényt vagy rendeletet is kell hozni, amely az egyházak szolgái esetében elrendeli múltjuk felülvizsgálását, felhasználva az állam kezén lévő, az Állami Egyházügyi Hivatal által egybegyűjtött és kezelt iratokat, és ezekből az iratokból nyerhető tájékoztató ismereteket. +++ 1989. június 11., vasárnap
Vissza »