 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Bihari Mihállyal - 2/1. folyt.
|
- Nem értesültem erről a felsorolásról, de meg kell mondjam,
imponáló a névsor vagy imponáló emberek és teljesítményű emberek
közé soroltak be. Azt hiszem, hogy ezeknek az embereknek, akiket
felsoroltak, volt több közös vonásuk, de az egyiket feltétlenül
érdemes megemlíteni: szellemi függetlenségüket és a szellemi
függetlenség a bolsevik párt működésében az egyik legkevésbé
tolerált, legkevésbé elfogadható magatartás és alapállás volt. És
sajnos kiderül, hogy ez a toleranciahiány nemcsak a 20-as, nemcsak a
30-as évek, nemcsak a sztálini időszak bolsevik pártjaira, vagy
nemcsak a magyar Rákosi-időszak vagy későbbi konszolidációs
időszaknak a pártjára jellemző, hanem a 70-es évek végére, sőt a
80-as évek végére is jellemző.
- Azért érdekelne, hogy milyen meggondolások alapján lépett be
1971-ben az MSZMP-be egy olyan liberális gondolkodású fiatal
egyetemi tanár, mint Bihari Mihály. Igaz ugyan, hogy ez a kor vagy
ez az év, ez az esztendő a Kádár-korszak virágkorát jelentette, de
ugyanakkor ennek is mennie kellett, ugyanennek a Kádár-korszaknak az
1956 utáni borzalmait és egyáltalán az egész kommunista mozgalom
60-70 éves múltjának szellemi és véres fizikai tisztogatásait is.
- Tulajdonképpen én ezután kezdtem el igazán intenzívebben
gondolkodni, vizsgálni magát a bolsevizmust, illetve a
szocializmusnak a politikai, hatalmi berendezkedését, bár elég sok
mindenhez hozzájutottam, olyan írásokhoz, amelyekhez az átlag
egyetemi oktató nem jutott hozzá. De azért azt nem felejtjük el,
hogy a 70-es évek legelején és közepén például még 1956 története
vagy 1944-45, az ország szovjet katonai megszállásának a története
teljesen fehér folt volt. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|