|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Beszélgetés Németh Miklóssal a Rádióban (1. rész)
|
1989. június 4., vasárnap - Nem kér időt arra, hogy kormányát engedjék nyugodtan dolgozni, még csak bizalmat sem kér most már, mert az ígérgetések, a szavak ideje lejárt, a tettek ideje jött el - nyilatkozta Németh Miklós a Magyar Rádió vasárnapi adásának Hívja a 388-378-at című műsorában.
A miniszterelnök e kora délelőtti beszélgetésben Wisinger István mikrofonja előtt ,,az utca emberének,, adott interjút, az állampolgárnak válaszolt a telefonon, levélben föltett kérdésekre felelve. Kifejtette: ha a nép, a Parlament, a közvélemény úgy látja, hogy ez a kormány - bár sok feszültséget okozva és áldozatot is kérve - bizonyítani tudja, hogy elmozdultunk a holtpontról, akkor van remény arra, hogy néhány év múlva megállapíthassuk: volt értelme szenvedni és küszködni. Szó volt a műsorban Nagy Imrének és sorstársainak közelgő temetéséről, amelyről szólva a kormányfő azt mondta: június 16-a vízválasztó lehet. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy ez a nap a nemzeti megbékélés és kiegyezés, a tiszteletadás és a gyász napja mellett történelmi szakaszhatár is lesz. Lehetővé válik, hogy minél előbb lapozni tudjunk múltunkban, hogy szemünket még inkább a jövő feladataira vessük, és lélekben is erre összpontosítsunk. - Hogyan ébredt a miniszterelnök? - tudakolta a riporter, utalva arra, hogy Németh Miklós a Parlamentben elmondta: néha álmatlan éjszakái vannak. - Én azt hiszem természetes, hogy a miniszterelnöknek van magánélete - hangzott a válasz -, s meg merem kockáztatni: több álmatlan éjszakája van, mint egy magánembernek. És az is természetes, hogy ha olyan nagy jelentőségű kérdésekről tárgyal a Parlament, mint a pénzügyi csomagterv, vagy Bős-Nagymaros kérdése akkor arra hónapokig készül az ember, keresi a lehetséges tartományban a legjobb megoldást, konzultál a legszűkebb munkatársaival, szakértőkkel, mérlegeli a tanácsokat, és ez ülepedik, érlelődik benne; ehhez a folyamathoz pedig hozzátartoznak a hajnali felriadások. A következő kérdés - amelyre igenlő választ adott a miniszterelnök - az volt: túlzás-e, hogy az elmúlt két hét politikusi pályafutásának legzsúfoltabb két hete volt? Hiszen Németh Miklós Bős-Nagymaros ügyében Prágában, majd Bécsben járt, a hét elején Központi Bizottsági ülés volt, és négy napon át ülésezett a Parlament, ahol két nagy fontosságú beszédet mondott. A továbbiakban többnyire e témakörökön belül zajlott a beszélgetés, mégpedig egy egyetemista kérdésével: szakmai, politikai vagy anyagi okokból állították-e le a nagymarosi vízlépcső építkezését? (folyt.köv.)
1989. június 4., vasárnap 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|