Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Emberi jogi értekezlet - Román (1.rész)

László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. május 31. szerda (MTI-tud) - Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezleten befejeződött a 35 ország magas rangú képviselőinek nyilatkozatsorozata. Románia nagykövete kereken visszautasította a két napon át kormányára záporozó bírálatokat, és közölte, hogy továbbra sem tartják magukat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozataihoz.

Constantin Ene román nagykövet azt bizonygatta, hogy az utóbbi
években eltorzítják az európai együttműködés helsinki szellemét, és
olyan irányzatok jelentek meg, amelyek az európai folyamat céljai
ellen hatnak. - Egyesek önkényesen kiragadnak az emberi jogok közül
bizonyos egyéni jogokat, miközben a legtöbb országban még kiáltó
hiányok vannak a munkához, tisztes lakáshoz, rendes bérhez és a
szociális juttatásokhoz való jogokban. Románia a saját példáján
megtanulta, hogy előbb az anyagi feltételeket kell megteremteni a
jogok élvezetéhez, és a leglényegesebb jogokat már biztosítja is
minden polgárának, megkülönböztetés nélkül.

    A Románia gyakorlatát bíráló megjegyzéseket politikai
tőkekovácsolásnak, propagandamutatványnak nevezte olyan politikusok
részéről, akiknek fogalmuk sincs Románia valós helyzetéről.
Kijelentette, hogy Románia bel- és külpolitikáját Bukarestben
határozzák meg, nem itt, vagy más fővárosban. Beszédében négy
feltételhez kötötte a párizsi emberi jogi értekezlet sikerét - csupa
olyan feltételhez, amelyekkel megtagadta az emberi jogsértések külső
ellenőrzésének, a felvilágosítás kérésének jogát. Leszögezte, hogy
semmiféle nemzetközi fórum vagy együttműködés nem állhat a nemzeti
törvények helyére, és minden államnak szuverén joga, hogy
csatlakozik-e vagy sem az együttműködés bizonyos formáihoz.

    Morris Abram amerikai, Jan Romare svéd nagykövet és Hans van den
Broek holland külügyminiszter ezzel szöges ellentétben azzal érvelt,
hogy a helsinki folyamat éppen azzal mozdította elő az emberi jogok
fejlődését, hogy közös határozatai beépülnek a résztvevő országok
törvényeibe, s így közös normává válnak, amit minden résztvevő
országnak joga van a bécsi konferencia határozata értelmében bárhol
ellenőrizni. (folyt.)


1989. május 31., szerda 20:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Emberi jogi értekezlet - Román (2.rész)

Az amerikai nagykövet elismeréssel szólt Lengyelország,
Magyarország és a Szovjetunió ,,feltűnő haladásáról,, e téren, de -
mondotta - más országok még a 14 éve Helsinkiben vállalt
kötelezettségeiket sem tartják meg. - Míg Magyarországon lebontják a
határon a szögesdrótot, másutt még nagyon is ott va, - mondta, a
berlini falra utalva.

    Az NDK mellett az amerikai nagykövet sorra bírálta a
Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Románia emberi jogi
helyzetét, a kormányok ilyen vagy olyan megnyilvánulásai miatt.
Sevardnadze szovjet külügyminiszter előző napi beszédére utalva
elismerte, hogy egyetlen ország sem erőltetheti rá saját demokrácia-
felfogását egy másikra, de mindenféle demokrácia két
nélkülözhetetlen alapelvének nevezte azt, hogy az államok jogai a
kormányzottak egyetértéséből származnak, és az egyetértés egyetlen
megbízható próbájának a szabadon versengő pártok részvételével
tartott választásokat nevezte. Végül közölte, hogy az amerikai
küldöttség három fő célt tűzött maga elé a párizsi értekezlettel
kapcsolatban. -- Ellenőrizni, hogy a Bécsben elfogadott hat havi
határidő alatt rendezik-e mindehol a családegyesítési megoldatlan
eseteket. -- Értékelni kívánják az emberi jogok érvényesülésének
ellenőrzésére Bécsben létrehozott rendszert, amit bizalomerősítő
intézkedésnek nevezett; -- végül: biztosítani, hogy Párizsban és az
ezt követő hasonló értekezleteken minden érdeklődő egyén, újságíró
és nem hivatalos szervezet részt vehessen.

    A svéd nagykövet közös felelősségnek minősítette az emberi jogok
érvényesülését. Az emberi jogok különböző megsértéseivel vádolta
Csehszlovákiát, Romániát, Bulgáriát és az NDK-t, Törökországot és
másokat pedig felszólított arra, hogy csatlakozzanak a polgári és
politikai jogok nemzetközi egyezményéhez és jegyzőkönyvéhez.

    Van den Broek holland külügyminiszter így fogalmazott:
,,földrészünk jövője függ attól, hogyan védelmezik az európai
államok állampolgáraik jogait.,, A helsinki folyamat végcéljának
olyan helyzet elérését nevezte, amiben minden résztvevő ország a
magáévá tette és alkalmazza is az emberi jogok európai egyezményét.
Felszólította Romániát, hogy tartsa magát az európai értekezleteken
vállalt kötelezettségeihez, majd pedig bírálta a csehszlovák
kormányt Václav Havel és más ellenzékiek bebörtönzéséért, illetve
zaklatásáért.

    A párizsi emberi jogi értekezlet csütörtöktől két
munkabizottságban folytatja munkáját. +++


1989. május 31., szerda 21:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD