|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Stomm Marcel nem bűnös (1. rész)
|
1989. május 30., kedd - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa keddi, dr. Jacsó János hadbíró vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese vezetésével megtartott ülésén hatályon kívül helyezte a Budapesti Katonai Törvényszék 1951. október 11-i elsőfokú, illetve a Katonai Felsőbíróság 1952. január 18-i másodfokú ítéletét, amellyel Stomm Marcel altábornagyot folytatólagosan elkövetett háborús büntett miatt kötél általi halálra, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az Elnöki Tanács a büntetést életfogytiglani börtönre, illetve 10 évi közügyektől eltiltásra változtatta. Stomm Marcel 1954. augusztus 6-án szabadult, miután az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette, s 1968-ban hunyt el.
Néhai Stomm Marcelt az ellene emelt vádak alól - mivel nem követett el bűncselekményt - a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa keddi ülésén felmentette. Az ügyet azért tárgyalta most a testület, mert a legfőbb ügyész nemrégiben törvényességi óvást emelt, amelyben indítványozta mindkét ítélet hatályon kívül helyezését. A korabeli ítélet tényállása rögzítette az altábornagy életútját és második világháborúban játszott szerepét. Megállapította, hogy a III. hadtest - amelynek 1942. december 15-től parancsnoka volt - a szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én meginduló támadása következtében súlyos veszteségeket szenvedett, s ezt követően német parancsnokság alá került. Siebert altábornagy parancsot adott Stomm Marcelnak az ellentámadásra, de ő ezt megtagadta, majd február 1-jén kiadott parancsával hadtestét lényegében feloszlatta. A bíróság megállapította azt is, hogy a magyar alakulatoknak sem lőszer, sem fegyverzet, sem megfelelő ruházat nem állt rendelkezésére. E hiányosságok meglétét a bíróság lényegében terhére rótta, azzal, hogy a fasiszta hadvezetőség, köztük az altábornagy is a magyar hadsereget olyan körülmények között kényszerítette a Szovjetunió elleni harcra, ami az emberek törvénytelen megkínzását eredményezte. Ezzel szemben történelmi tény - amelyet Tóth Sándor ezredes, hadtörténész szakvéleménye is bizonyít -, hogy a III. hadtest fegyverzetének egyharmada 1942 tavasza óta elhasználódott, egy része pedig javításra szorult. Utánpótlásról a vezérkar a jelentések olvastán sem gondoskodott. Stomm altábornagy azonban - e nehézségek ellenére - minden tőle telhetőt igyekezett megtenni a katonák ellátásának javítására. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|