Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (1. rész)

1989. május 26., péntek - Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága pénteken, a Parlamentben tájékoztatót hallgatott meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, a költségvetés stabilizációjának tervezett intézkedéseiről. Ezt követően Török Sándor képviselőnek a legutóbbi ülésszakon előterjesztett, az útépítések adóterheivel kapcsolatos interpellációjával s az erre adott válasszal foglalkoztak a képviselők. Az ülésen részt vett Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke.

Elsőként Zsuffa Ervin, környezetvédelmi és vízgazdálkodási
miniszterhelyettes a közelmúltban elkészített, a bős-nagymarosi
építkezéssel kapcsolatos szakelemzésekről számolt be. A jogi
lehetőségekről az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott ad hoc
bizottság véleményét tolmácsolva ismertette, hogy a
magyar-csehszlovák államközi szerződést magából a szerződésből
kiindulva nem lehet felmondani. A tárgyalásokat a körülmények
megváltozására hivatkozva lehet csak megkezdeni. A népszavazásról
szólva kifejtette, hogy ennek a véleményalkotásnak a nemzetközi
szerződésekre nincs hatása. Az Ausztriával kapcsolatos magánjogi
szerződéseket felsorolva négyről tett említést. A megállapodások
alapján az osztrák jog az irányadó a vitás kérdések eldöntésénél,
választott bíróság előtt - mondta.

    A gazdasági kihatásokról szólva kifejtette, hogy a beruházás
folytatása 48 milliárd forint lenne, a leállítás viszont a
Csehszlovákiának és Ausztriának fizetendő különféle kártérítési
összegek nélkül is 51 milliárd forint. A leállítási költségeknél sok
a becsült elem, hiszen itt a munkálatokra még nem készültek
részletes tervek.

    A vitában Képes János (Budapest) kétségeit fogalmazta meg azzal
kapcsolatban, eleget tehet-e majd ez a beruházás annak a
követelménynek, hogy a vízminőség ne romoljon. Több
szennyvíztisztító létesítményt már a dunakiliti duzzasztást
megelőzően át kellene adni. A legutóbbi döntéssel kapcsolatban
figyelmeztetett arra is, hogy a kormányon belül erőteljes
megosztottságot érzékel. (folyt.köv.)


1989. május 26., péntek 12:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (2. rész)

Lép Ferenc (Tolna megye) elmondta: legutóbb a bős-nagymarosi
erőműrendszer felépítése mellett szavazott, de mostanra már
elbizonytalanodott. Szerinte sokan vannak, akik a különféle
véleményeket hallgatva már nem tudják, hogy mi a helyes álláspont.
Ha valóban nem lehet a természet egyensúlyát fenntartani, akkor
inkább az építkezés leállítását kell vállalni. Koltai Imre (Pest
megye) kérte, hogy a Parlament elé kerülő elemzés legyen végre
alapos, enélkül ne is foglalkozzanak a kérdéssel a képviselők.
Szalai Gyula (Fejér megye) szerint a végleges leállítás esetén
külföldön sokan megkérdőjeleznék a magyarok megbízhatóságát. Az
építkezés leállítása helyett inkább a környezeti feltételeknek
megfelelő működésre kellene megoldást találni. A leállítás 50-60
milliárd forint kidobását jelentené, ez akkora összeg, hogy
feltétlenül meg kell keresni a felelősöket. Szerinte a leállításról
szóló döntést erősítse meg népszavazás. Bodonyi Csaba (Borsod megye)
viszont üdvözölte a kormány intézkedését; ez már egy másik kormány -
mondotta. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy hazánkban igen
alacsony szintű az ökológiai kultúra.

    A vitában hozzászóló Udvari László közlekedési, hírközlési és
építésügyi államtitkár elmondta: minisztériuma az építkezés
felfüggesztését támogatta. A vízlépcső-építés miatti út- és
vasútáthelyezés nem jelent számottevő fejlődődést az itteni
közlekedésben, hídra pedig forgalmi, kereskedelmi szempontból nem
Nagymaroson, hanem annál északabbra lenne szükség. A nemzetközi
viziszállítás - bizonyos korlátozásokkal - a nagymarosi duzzasztás
nélkül is megoldható. Ha a vízlépcsővel kapcsolatos infrastrukturára
tervezett 20 milliárd forintból néhány milliárd is jutna az ország
más területeinek fejlesztésére, ezzel is nyerne a nemzet.
(folyt.köv.)


1989. május 26., péntek 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának döntése (3. rész)

A továbbiakban Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár
elmondta, hogy olyan intézkedéscsomagot terjesztenek elő, amelynek
segítségével megfogható a költségvetési hiány aránytalanul nagy
növekedési üteme. Mindenképpen a 20 milliárd forintos költségvetési
hiányon belül kell maradni. Elismerte, 1990-ben már nem lehet ilyen
,,kézivezérlésű,, megoldásokat alkalmazni: a költségvetés reformjára
van szükség.

    A vitában Képes János (Budapest) elfogadhatatlannak ítélte meg,
hogy néhány hónap alatt kiderült a jóváhagyott költségvetési
elképzelések használhatatlansága. Tarjáni Tibor (Budapest)
nehezményezte, hogy a csomagterv a tanácsok támogatásának számottevő
csökkentésével számol. Bodonyi Csaba (Borsod megye) helyeselte, hogy
adónövelés helyett a különféle támogatások csökkentésének útját
választja az előterjesztett program. Ha még erőteljesebb lenne a
veszteséges gazdálkodó egységek támogatásának megvonása, ez a
struktúraváltást is szolgálná - mondotta. Nagyiványi András (a
bizottság elnöke, budapesti képviselő) hiányolta a csomagtervből
annak részletes bemutatását, hogy milyen veszteségek származnak a
kormányzat hibás intézkedéseiből.

    Udvari László államtitkár kifejtette, hogy szívesen veszik ha az
országgyűlési képviselők is bekapcsolódnak az útalap társadalmi
ellenőrzését ellátó bizottság munkájába. Elmondotta, hogy június
elsejétől a 70 éven felüliek már térítésmentesen vehetik igénybe a
helyközi járatokat; a minisztérium már intézkedett a MÁV-nál, a
Volán-nál, a HÉV-nél és a hajójáratokat üzemeltetőknél. Ugyancsak
június elsejétől a közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezménye
is 50 százalékos lesz.

    A bizottság végül elfogadta az előterjesztett anyagot azzal,
hogy nem javasolja a tanácsi támogatások elvonását.

    Török Sándor képviselő interpellációjóval kapcsolatban a
bizottság egyhangúan elfogadta azt a bejelentést, hogy a
Pénzügyminisztérium kezdeményezni fogja az útépítést terhelő ÁFA
visszaigénylésére vonatkozó rendelet módosítását; eszerint a helyi
utak, járdák építésénél nemcsak a lakosság, de a tanácsok is 100
százalékosan visszaigényelhetik az ÁFÁ-t. (MTI)


1989. május 26., péntek 19:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD