Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Magyar-csehszlovák viszony

Magyar-csehszlovák viszony SZER
-------------------------- München, 1989. május 25.
     Világhíradó

    Semmiféle ellentét nem tapasztalható, nagyon baráti, konstruktív
szellemben tárgyalt egymással Németh Miklós és Adamec csehszlovák
miniszterelnök - ezek a csehszlovák kormány szóvivőjének szavai.
Most Tamás Gáspár Miklóst kérdezem, mi a véleménye a prágai
tárgyalásokról.

    - Tegnap Németh Miklós magyar miniszterelnök Prágában tárgyalt.
Méghozzá olyasmiről tárgyalt, amiről az ember azt gondolná, hogy már
nem is kell róla tárgyalnia. Egyébként a megbeszélésekről kiadott
sajtóközlemények és a miniszterelnök rádióinterjúja elárulja: a
magyar és a csehszlovák kormány- s pártvezetők arról beszélgettek,
hogy mi is a teendő a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban.

    A közönség és a naív megfigyelők azt gondolták volna, hogy a
meggondolások meglehetősen feleslegesek, hiszen - ha jól tudjuk - a
magyar kormány úgy döntött, a bős-nagymarosi vízlépcsőből nem lesz
semmi. Kérdés tehát, hogy az a szakértői munkacsoport - melyet
miniszterelnök-helyettesek vezetésével Prágában és Budapesten is
felállítanak a környezetvédelmi, szeizmológiai, mindenféle egyéb
problémák megvizsgálására - tulajdonképpen milyen feladat előtt áll.

    Lehetséges volna, hogy a magyar kormánynak az építkezés
felfüggesztését előíró döntését is felül lehet vizsgálni?
Lehetséges, hogy itt a magyar kormány meghátrál? Lehetséges az is,
hogy a magyar kormány nem tudja, mit csinál? Lehetséges az, hogy a
magyar kormány porhintésre vállalkozik a csehszlovák partnerral
szemben, és felállítja ezt a szakértői bizottságot azért, hogy a
Prágában tapasztalható politikai türelmetlenséget enyhítse? (folyt.)


1989. május 25., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyar-csehszlovák viszony - 11/1. folyt.

A hírek hallatán jó volna tudni, mi igaz belőlük. Kétségtelen,
hogy Magyarország és Csehszlovákia között ezekben a napokban a
politikai feszültség tetemes, és ez a feszültség természetesen
nemcsak a vízlépcsőnek köszönhető, hanem más politikai problémáknak:
a nemzeti kérdésnek és annak ténynek, hogy míg Magyarország - bár
zökkenőkkel - a demokrácia felé látszik haladni, addig Csehszlovákia
az ellenkező irányban mozdulatlan.

    Felvetődik az a kérdés, hogy ezzel a tárgyalással tulajdonképpen
milyen irányban tett lépést a magyar diplomácia. Az is kérdés, hogy
mivel a jelek szerint a kártérítés ezúttal nem került szóba, nem
sikerült-e a megnyugtatás túlságosan jól.

    - Felmerül itt még egy kérdés, ha már a kérdések sorozatánál
tartunk: mit kell véleményed szerint ma tennie a magyar független
szervezeteknek, a magyar független környezetvédőknek a jelenlegi
helyzetben Németh Miklós miniszterelnök prágai tárgyalásai után?

    - Az a véleményem, hogy a demokratikus pártoknak, a független
szervezeteknek, elsősorban a környezetvédőknek meg kell próbálniuk
először is megbízható információt szerezni ezeknek a tárgyalásoknak
a tartalmáról és a magyar kormány voltaképpeni szándékairól.

    Ha ezek a szándékok olyan bizonytalanok, amilyeneknek a hírek
alapján tűnnek, akkor mindenképpen arra kellene törekedni, hogy
egyértelmű kötelezettségvállalásra késztessék a kormányzatot és
ehhez meg kell próbálni szövetségeseket szerezni külföldön is,
elsősorban Ausztriában, ahol a közvéleménynek van módja szabadon
megnyilvánulni.

    Még azt sem zárnám ki a lehetőségek közül, hogy a bontakozó cseh
ellenzéket szintén meg lehetne kérni szövetségesül, hogy világossá
váljék a cseh és szlovák közvélemény előtt: a magyar
környezetvédelmi, sőt kisebbségi aggályok nem a cseh és a szlovák
nép ellen irányulnak, hanem éppen ellenkezőleg. (folyt.)


1989. május 25., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyar-csehszlovák viszony - 11/2. folyt.

- Milyen operatív módszerekkel, milyen konkrét eszközökkel látod
bekapcsolhatónak a csehszlovák ellenzéket? Hiszen tudjuk, hogy
nagyon erős elnyomásnak vannak kitéve.

    - Az elnyomás ténye tagadhatatlan. Ugyanakkor nem szabad
megfeledkezni arról, hogy a csehszlovák ellenzék nemzetközi súlya
olyan nagy, amilyen súllyal a sokkal aktívabb magyar ellenzék
távolról sem rendelkezik, és kérdés, hogy fog-e valaha rendelkezni.
Tehát ha a Charta-77 vagy más ellenzéki csoportok rávehetők volnának
arra, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben magyarbarát
nyilatkozatot tegyenek, ennek a hordereje igen nagy volna. Operatíve
ennek a megoldása igazán nem nehéz, kapcsolataink cseh barátainkkal
azelőtt is voltak. +++


1989. május 25., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD