|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A mai Kína nevezetes dátumai (1.rész)
|
Peking, 1989. május 24. szerda (MTI-Panoráma) - Kínában ez év áprilisa óta a Kulturális Forradalom utáni időszakban példa nélküli tüntetések zajlanak, amelyek új korszak kezdetét jelenthetik az ország negyven éves történelmében.
1949. október 1. - A Kínai Népköztársaság megalakulása. A Népi Kormány első elnöke Mao Cetung. 1950. február 14. - Aláírják a szovjet-kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. 1950. júniusában elfogadják a földreform-törvényt. 1950. és 1953. között Kína részt vesz a koreai háborúban. 1956-1957. - A "Virágozzék száz virág" jelszavának korszakában az értelmiségieket tömegesen száműzik. 1958. - Létrehozzák a mezőgazdasági kollektivizálás felsőfokának tekintett népi kommunákat. Mao Cetung meghirdeti a "nagy ugrás" politikáját, amely 1959-ben gazdasági válságba sodorja az országot. 1959. március - A tibeti felkelést kínai csapatok zúzzák szét, a dalai láma Indiába menekül. 1960. - Kína és a Szovjetunió szakítása annak következtében, hogy Hruscsov érvényteleníti a két ország 1955-ös nukleáris megállapodását (az atomenergia békés célú felhasználásáról, kutatásáról). A szovjet szakértők hazatének. 1962. október-november - A kínai-indiai háború: a Himalája egyes területeire igényt tartó Kína megtámadja Indiát, de visszavonulásra kényszerül. 1963. - A Kínai KP és az SzKP között megszakadnak a kapcsolatok. 1964. január - Franciaaország elismeri a Kínai Népköztársaságot. 1964. október - Kína felrobbantja első atombombáját. 1966. augusztus - A "nagy proletár kulturális forradalom" kezdete. A "vörösgárdisták" milliói harcba szállnak a "burzsoá főhadiszállások" ellen; polgárháborús légkör uralkodik el az országban. 1968. október - Liu Sao-csit, aki 1959. áprilisa óta volt az ország elnöke, a KKP KB megfosztja minden tisztségétől és kizárja a pártból. 1969. március - Súlyos incidensek az Usszurinál, a szovjet-kínai határfolyónál, mindkét oldalon nagyszámú halálos áldozattal. (folyt.)
1989. május 24., szerda 16:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|