|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A főtervező véleménye a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A legnagyobb ellenállást a természetet féltő emberekből a bős-nagymarosi erőműrendszer tervezett csúcsrajáratása váltotta és váltja ki. Több osztrák ökológus hangoztatja: Ausztriában egy erőművet sem duzzasztanak fel olyan mértékben, mint ahogy azt Bősnél előirányozták. Szerintük egyedülálló egy ilyen nagy folyónál a bősi duzzasztáshoz és a nagymarosi kiegyenlítéshez hasonló kombináció. Ön, mint e hatalmas rendszer magyar tervezőmunkáinak irányítója miként vélekedik erről? - kérdezte Kollár Ferencet a VIZITERV vezető tervezőjét az MTI munkatársa.
- A bősi erőmű a maximális teljesítményt valóban csak számottevő duzzasztással érheti el. Ilyenkor turbinánként 500 köbméter víz is elfogy másodpercenként, így a 8 turbinához 4 ezer köbméter víz szükséges másodpercenként. A Duna átlagos vízszállítása azonban csak 2000-2500 köbméter/secundum. A hiányzó vízmennyiség egyértelműen csak duzzasztással biztosítható. A csúcsüzem pedig kényszerüség. Az USA-ban például, amikor az ország egyik felében éppen csúcsigény van, a másikban olyan napszakba érkeznek, amikor visszaesik az energiafogyasztás. Egy jól funkcionáló kiegyenlítő rendszer csúcserőművek nélkül is követni képes ezt az ingadozást. Magyarország vagy Csehszlovákia még a környező államokkal összekapcsolt rendszerrel sem képes ilyen megoldásra. Szükségesek tehát a csúcserőművek. Erre a célra igen jól megfelel a vizi energia hasznosítása. A vizerőművekben igen gyorsan állíthatók rá a turbinák az energiatermelésre, követve a fogyasztás igényét. Hátránya viszont a vizerőműveknek, hogy bizonyos időszakokban például télen, jégzajláskor nem használhatók csúcsenergia termelésére. Ezért ahol lehet célszerűbb a csúcsenergia igények kielégítésére szivattyús tározókat építeni. Ma már én is inkább azt javasolnám, hogy a hazai csúcsenergia igényeket inkább ilyen módon kellene kielégíteni. Ezt elismerve azért változatlanul azt állítom, hogy a bős-nagymarosi erőműrendszer csúcsrajáratása nem különleges, egyedi eset. Ezek a létesítmények a közepes, illetve a kis erőművek kategóriájába tartoznak. Járatnak folyami vizerőműveket máshol is csúcsra, például Franciaországban, Csehszlovákiában, s így üzemel a vaskapui létesítmény is. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 22:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A főtervező véleménye a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (2. rész)
|
Kevés szó esik továbbá arról is, hogy a csúcsrajáratás sajátságos áramlási viszonyai miatt a víz szennyezőanyag tartalmának nagy része lebegésben marad, a részecskéknek nincs idejük leülepedni. Ebből a szempontból a csúcsrajáratás tehát kevesebb ülepedő anyaggal jár együtt, azaz jobban kíméli a környezetet. Mindezt a VITUKI modellkísérletei egyértelműen bizonyították - hívta fel a figyelmet erre a szempontra is Kollár Ferenc. (MTI)
1989. május 23., kedd 22:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|