Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (1. rész)

1989. május 23., kedd - A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa, dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese vezetésével kedden tárgyalta a Demény Pál elítélt javára - az 1946-ban lezajlott büntetőperben hozott ítélet miatt - benyújtott legfőbb ügyészi óvást.

A ma 88 esztendős Demény Pál a két világháború közötti magyar
munkásmozgalom jelentős személyisége volt. Baloldali magatartásáért
többször bebörtönözték. 1945. február 13-án Péter Gábor elfogta,
maga kísérte a fogdába, majd internálták. 1946-ban besúgással
elkövetett népellenes bűntett miatt 4 év 6 hónapi kényszermunkára,
politikai jogai gyakorlásának 10 évi időtartamra való
felfüggesztésére, valamint fellelhető vagyonának elkobzására
ítélték; a háborús bűntettek miatt ellene emelt vád alól
felmentették. A büntetés letöltését követően ismét internálták, majd
1953-ban a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés
miatt 10 évi szabadságvesztésre ítélték. A börtönből az ügyészi
vizsgálat alapján 1956. október 15-én szabadult. A javára benyújtott
legfőbb ügyészi törvényességi óvást követően a Legfelsőbb Bíróság
Elnökségi Tanácsa 1957-ben megállapította, hogy a négy évvel korábbi
ítélet törvénysértő volt, ezért az ellene emelt vádak alól
felmentette.

    A kedden tárgyalt legfőbb ügyészi óvás szerint törvénysértő az
1946. július 17-én hozott ítélet is, amelynek tényállása - egyebek
között - tartalmazza: Demény Pál 1937-ben észrevette, hogy a
rendőrség figyelteti. Felkereste Hain Pétert, a politikai rendőrség
egyik vezetőjét és kérte, ne figyeltessék, mert már nem foglalkozik
politikával. Felhívására Demény Pál felajánlotta, hogy a
munkásmozgalomról, különösen a kommunista szervezkedésekről a
rendőrségnek jelentést tesz. 1938 szeptemberében a vádlott által
vezetett frakció ,,A cseh nép nem ellenségünk,, címmel röpiratot
adott ki az SZDP aláírásával. Ennek három példányát Demény Pál maga
vitte el Hain Péterhez, mondván: ha megtudja, jelenteni fogja, kik
készítették és terjesztették e röplapokat. Időközben azonban a
nyomozás kiderítette, hogy Demény Pál is részt vett a röplapok
előállításában, ezért letartóztatták. 1942 tavaszán Demény Pál
átadta a rendőrségnek az illegálisan terjesztett Szabad Nép egy
példányát. Ezzel felhívta figyelmüket arra, hogy a kommunista párt
olyan erős, hogy nagy terjedelmű, 16-18 oldalas újságot ad ki.
(folyt.köv.)


1989. május 23., kedd 14:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (2. rész)

Az 1946-os ítélet tényállása ezt követően rögzíti, hogy a
vádlott továbbra is összeköttetésben állott a rendőrséggel. A
politikai ügyekben nyomozó detektívek mint rendőrségi besúgót
ismerték őt. 1944 nyarán szabad mozgást biztosító igazolványt is
kapott, annak ellenére, hogy az akkori zsidótörvények korlátozó
rendelkezései alá esett volna.

    Az ítélet ellen Demény Pál újrafelvételi kérelmet nyújtott be,
amelyet a Budapesti Népbíróság ,,minden vizsgálat és tárgyalás
nélkül,, elutasított. 1948 áprilisában az elítélt és védője újabb
kérelmet nyújtott be, terjedelmes bizonyítási indítvánnyal együtt,
amelyet ugyancsak elutasítottak.

    A legfőbb ügyész nemrég benyújtott törvényességi óvásában -
egyebek között - rámutatott: Demény Pál a nyomozás során, majd a
tárgyaláson azzal védekezett, hogy illegális baloldali
tevékenységének védelme érdekében tartotta a kapcsolatot a
rendőrséggel. Erről a mozgalom vezetőit folyamatosan tájékoztatta. A
rendőrség tudomására hozott adatok többségében ismertek voltak és
csak általános értékelést tartalmaztak. Az eljárás anyagában nem
található olyan dokumentum, amely bizonyítaná, hogy Demény Pál
besúgó lett volna. A kihallgatott tanuk szerint kizárólag az
általános helyzetről adott tájékoztatást, konkrét tényekre nem tért
ki, a felajánlott pénzt nem fogadta el.

    Demény Pál nem tájékoztatott olyan konkrét tényekről, vagy
adatokról, amelyek közlésével tettese, vagy részese lett volna
emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának - rögzíti a
törvényességi óvás. (folyt.köv.)


1989. május 23., kedd 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (3. rész)

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának keddi nyilvános ülésén
dr. Vörös Sándor, a legfőbb ügyész képviselője az óvást
változatlanul fenntartotta. Indítványozta, hogy az Elnökségi Tanács
állapítsa meg a törvénysértést, az óvással megtámadott ítéletet
helyezze hatályon kívül, és hozzon a törvénynek megfelelő
határozatot. Az óvásnak azonban nem feladata Demény Pál politikai és
mozgalmi tevékenységének értékelése - mondotta. Véleménye szerint e
döntés erősíti majd a jogállamiság azon alapvető követelményét, hogy
az igazságszolgáltatás soha többé ne válhasson hatalmi
csoportosulások egymás közötti harcának, vagy leszámolásának
eszközévé.

    A védő, dr. Kubinyi Sándor egy történész megállapításait idézte,
miszerint: a még háborús hadszíntérnek számító Budapesten létrejött
politikai rendőrség első letartóztatottja nem nyilas,
háborús-népellenes bűnös volt, hanem a kommunista Demény Pál. Ezzel
elkezdődött a koncepciós perek sorozata. A jelenleg tárgyalt ügy
koncepciós jellegét bizonyítja, hogy az 1946-os tárgyaláson a
népügyész mellett politikai ügyész is részt vett, holott ez csak
háborús főbűnösök esetében volt gyakorlat. A védő - mindenben
helytadva a legfőbb ügyész törvényességi óvásának - indítványozta,
hogy Demény Pált bűncselekmény hiányában mentsék fel.

    Demény Pál mindössze annyit fűzött hozzá: reméli, hogy arra a
néhány kérdésre, amely az 1957-es felmentését követően sem
tisztázódott, a mostani határozat egyértelmű választ ad.

    Ezt követően dr. Czili Gyula kihirdette a határozatot. A
Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatályon kívül helyezte az
1946-ban hozott ítéletet, s Demény Pált az ellene emelt háborús és
népellenes bűntettek vádja alól - mivel e bűncselekményeket nem
követte el - felmentette. (MTI)


1989. május 23., kedd 17:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD