|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (2. rész)
|
Több magyar sajtóorgánum kétségbe vonta ezt az állítást, és úgy vélekedett, hogy a kormány - elfogadva a társadalom véleményét és nem a presztízs megőrzésére törekedve - észszerű döntést hozott. Eközben Csehszlovákiában célegyenesbe érkeztek a munkálatok: Gabcsikovo a tervek szerint 1990. július 1-től áramot ad Csehszlovákiának és Magyarországnak. A szlovák kormány elnöksége rendkívüli ülésén csodálkozásának adott hangot az egyoldalú döntés kapcsán, hangsúlyozva, hogy a vízierőmű közös építkezés, s annak magyarországi leállítása komoly veszteségeket okoz a csehszlovák félnek. Az Izvesztyija közli azt is, hogy csehszlovák oldalon a korábbi ütemnek megfelelően folytatódik a vízierőmű építése, s emlékeztet arra, hogy az első blokk beindítását éppen magyar kérésre 15 hónappal előrehozták. Az újság idézi a csehszlovák külügyminisztert, aki a szerződés megtartását sürgette a magyar féltől, ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy Csehszlovákia kártérítési igénnyel lép fel. A lap beszámol arról is, hogy a magyar döntést rendkívüli ülésen vitatta meg az osztrák kormány is, amely után Lacina pénzügyminiszter közölte: az osztrák cégek veszteségeit nem az osztrák adófizetőkkel téríttetik meg, hanem Magyarországgal, határozottan igényt tartva az 1996 után tervbe vett, Magyarországról szállítandó évi 1,2 milliárd kilowattóra áramra is. +++
1989. május 20., szombat 11:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|